Duplázódhat hatszáz orvos bére

Kétséges, visszafogja-e az orvosmigrációt, hogy ősztől hatszáz rezidens 100 ezer forintos ösztöndíjat kaphat. A jelenlegi 127 ezer forintos bruttó alapbér mellé havonta további nettó 100 ezer forint ösztöndíjat kapnak a most végzős medikusok, ha belépnek a szakorvosképző rendszerbe - döntött a kormány. Réthelyi Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium irányítója azt reméli, hogy a fiatalok méltányolják a kormány erőfeszítését, s nem hagyják el az országot, hiszen az intézkedés első lépésnek tekinthető az egészségügyi dolgozók jövedelemhelyzetének javításában. (A rezodenseket nem hatotta meg az ösztöndíj ötlete)

Ez év novembertől 600 végzős medikus és 20 gyógyszerészjelölt juthat hozzá a pályázati pénzhez, s a rezidenseket képző tanárok is célzott támogatást kapnak. Az ágazatért felelős államtitkár szerint akik bíznak a gazdaság talpra állásában, biztosan itthon maradnak. Annál inkább, mert a népegészségügyi termékdíjból és az uniós fejlesztési forrásokból újabb pénzhez jut az ágazat. A pályázat nyerteseinek egyébként kötelezettséget kell vállalni arra, hogy az ötéves szakképzést követően ugyanennyi ideig hazai egészségügyi intézményekben gyógyítanak. Aki előbb távozna, annak a támogatási összeget a jegybanki kamatokkal együtt vissza kell fizetnie.

Egyetért a visszafizetéssel Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke, a veszprémi kórház főigazgatója. Intézménye 27 rezidensi helyet hirdetett meg, a patológiát és a traumatológiát kivéve vannak is jelentkezők. Úgy látja: a 100 ezer nettóval és a 127 ezer forint bruttó alapbérrel és a közel ennyit kitevő ügyeleti pénzekkel már vonzó lehet az itthoni munka. Ez azért is fontos, mert közel 1500 szakorvos hiányzik a kórházakból, s az orvosi kar fele túl van az 50. életévén.

A többletpénz jó tesztje lesz a Magyar Rezidens Szövetség felmérésének, amely szerint 200 ezer nettóért már itthon maradnának a fiatalok - mondja Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász. Úgy látja, annak ellenére meg kellett lépni a 600 diplomás ösztöndíjhoz juttatását, hogy az bérfeszültséget okoz a már szakképzésben lévő 3000 szakorvosjelölt és a többi szakorvoskörében. Oldhatná a feszültséget, s bizonyára viszszafogná a migrációt, ha a pályakezdők 1-2 millió forintos letelepedési támogatást kapnának - véli Sinkó Eszter.

Beszállhatnának a kórháztulajdonos önkormányzatok is az orvosok megtartásába - folytatja Csiba Gábor. A Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület elnöke, a miskolci megyei kórház főigazgatója attól tart, hogy a fiataloknak juttatandó 100 ezer forint miatt a többi kórházi dolgozó a menedzsmenten kéri majd számon, hogy ők miért nem kapnak béremelést. Márpedig nincs tartalék, az ellátórendszert a betegek várakozási türelme és a beszállítók tartják fenn, mára 36-40 milliárd között van a lejárt kórházi adósságállomány. Nagyobb bajban vannak az intézmények, mint egy évvel ezelőtt, hiszen nem történt meg a szerkezetváltás, és az idén nem kapott többletpénzt az ágazat - szögezte le Csiba Gábor.

Réthelyi Miklós miniszter azt reméli, hogy megindul a külföldön dolgozók visszaáramlása, a lengyeleknél már ez tapasztalható. Ám Rácz Jenő a nemzetközi tendenciákat látva kevésbé optimista, hiszen a tapasztalt ötéves kiáramlást követően már itt lenne a hazatelepülés ideje, de ez eddig elmaradt. Oláh Attila, a győri megyei kórház orvosigazgatója mindössze egy hazatelepülésről tud, mert nem hosszabbították meg a doktor szerződését. Sokan bírálják, hogy a gazdag nyugati országok egészségügye profitál a szegény közép- és kelet-európai országok adóforint-jaiból kitanult orvosok munkájából, nálunk átlagosan 20 millió forintba kerül egy szakorvos kiképzése. Rácz Jenő ugyan tisztában van az EU-tagállamokban érvényes szabad munkaerő-áramlás lehetőségével, de úgy véli, hogy szabályozni kellene a diplomások migrációját. Annál inkább, mert világszerte elismert a hazai orvosképzés, s van is kihasználatlan kapacitás az egyetemeken.