Durva szúnyoginvázió keseríti meg az idei nyarat

Egyre hosszabb a szúnyogszezon, idén pedig a Tisza áradása és az enyhe, esős tél miatt a vérszívók szokásosnál is kínzóbb dömpingjére számíthatunk. Milyen új fajok jelentek meg Magyarországon, és milyen betegségeket terjeszthetnek? Hogyan védekezzünk a szúnyogok ellen tudományos megközelítéssel, és hogyan működik a szúnyoggyérítés? Dr. Kurucz Kornélia biológus adjunktus válaszolt az rtl.hu kérdéseire.

A múlt heti Magyar Közlönyben megjelent rendelet szerint a kormány több mint 1,8 milliárd forintos többletforrást biztosít a szúnyoggyérítési programra a központi költségvetés terhére. Ennek a biztosításért Varga Mihály pénzügyminiszter és Pintér Sándor belügyminiszter felelnek. Dr. Kurucz Kornélia biológus, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa az rtl.hu-nak azt mondta, önmagában nem jelent sokat, hogy kormány mennyit költ a szúnyogirtásra, de az biztos, hogy idén hamarabb kezdődött a szúnyogszezon, mint általában.

A meleg idő beköszöntével – ami idén elég korán, már márciusban eljött – a kifejlett szúnyogok tömegesen rajzanak, főként a folyók, tavak partján és a pocsolyákban. Ám nem csak ezeken a területeken lehet szúnyogokra számítani: számos fajuk kifejezetten emberközeli életmódot folytat, és a vízzel teli kerti játékokban, virágalátétekben, madáritatókban is vígan szaporodik. Ezért fontos, hogy a szúnyogirtásban a szúnyoggyérítők mellett a lakosság is részt vegyen.

A megelőzésben akárki részt vehet. Mivel már egy kisebb pocsolyában is több száz szúnyoglárva kifejlődhet, érdemes a ház körüli kis vízgyülemeket – például a locsolókannákat, esőnyelőket, kerti kutakat – letakarni szúnyoghálóval vagy egy elhasznált függönnyel a játékokon. A kerti szerszámokon felgyülemlett vizet pedig egyszerűen öntsük ki a földre.

Még több részlet, még több tipp a teljes cikkben