Ebben a pillanatban több mint száz védőoltást fejlesztenek

Amikor január közepén elérhetővé váltak az akkor még csak Kínában megjelent új koronavírus teljes genomjának első szekvenciái az online biológiai adatbázisokban, korábban soha nem látott gyorsasággal kezdhették el a lehetséges ellenszerek fejlesztését. Ahogy a járvány egyre nagyobb sebességgel lépte át az országhatárokat, szinte nem maradt olyan kutatóorvos a világon, aki ne ezzel akart volna foglalkozni.

Április végére már 182 gyógyszer vizsgálatát és 99 vakcina fejlesztését jelentették be a SARS-CoV-2 nevet viselő koronavírus potenciális kezelésére a Milken Institute nevű amerikai gazdasági-egészségügyi think tank adatbázisa szerint - írta a qubit.hu.

Ian Frazer, a Queenslandi Egyetem immunológusa az ausztrál ABC-nek elmondta, a koronavírusok mindig is feladták a leckét a vakcinafejlesztő kutatóknak, mivel ezek a vírusok a felső légutakat fertőzik, és ezt a területet nehezebben védi az emberi immunrendszer. Frazer korábban részt vett a humán papillomavírus (HPV) elleni védőoltás fejlesztésében, amely egy négy éven át tartó folyamat volt.

Ráadásul egy új vakcina fejlesztése nem úgy működik, hogy fognak egy már létező védőoltást, és kicserélik az abban felhasznált vírust egy másikra. „Minden kórokozóra külön oltóanyagot kell fejleszteni, mert a kiváltott immunválasz minden esetben különböző. 

Frazer szerint a felső légutakat egy külön immunrendszerként kell kezelni, mert ugyan az emberi testen belül találhatók, immunizáció szempontjából külső területnek számítanak. A felső légutak jelölik az utolsó határvonalat, amit a vírusoknak át kell lépniük, hogy bejussanak a szervezetbe, így egy koronavírus elleni vakcinának gyakorlatilag a szervezeten kívül kellene kiiktatnia a vírust. Ez azért különösen nehéz, mert a felső légutakban csak a külső, vagyis a hámsejtek fertőződnek meg (szemben a belső szervek súlyos fertőződésével), így sokkal gyengébb immunválaszt indítanak el, ezért a vakcinának is sokkal nehezebb célba venni a fertőzött sejteket.