Ebben majdnem mindenkit ver a magyar egészségügy

Például Franciaországot, Nagy-Britanniát és Belgiumot is megelőzzük az Eurostat 2014-es adatai szerint. A nagy kérdés, hogy mire is elég ez a jó helyezés, és milyen következtetéseket lehet belőle leszűrni – írja az origo.hu portálja.

A napokban Jeremy Hunt brit egészségügyi miniszter visszautasította azokat az ellenzéki felvetéseket, miszerint az ország egészségügyi rendszere egy humanitárius krízis előtt áll. A politikus azt mondta, hogy Nagy-Britannia az egészségügyre többet költ, mint a vele azonos szinten lévő, fejlett országok, annak ellenére, hogy az európai országok többsége a kórházi ágyak kapacitását tekintve a szigetország előtt van.

Az Eurostat 2014-es adatai alapján 100 ezer lakosra vetítve a legtöbb kórházi ággyal Németország rendelkezett. Ott 823 ágy jutott 100 ezer főre. A második helyen Litvánia állt, majd Bulgária, Magyarország, Románia, Lengyelország és Csehország következett.
Nagy-Britannia és Írország azonban ennek a listának az alján volt.

A kórházi ágyakat tekintve tehát Magyarország meglehetősen jó helyen szerepel. Az OECD hasonló 2014-es adatai azt mutatták, hogy ezer főre hét kórházi ágy jutott. Ez az adat gyakorlatilag megegyezik az Eurostat számaival. Egyébként Magyarországot Európában csak Németország és Ausztria előzte meg az OECD számai alapján. Azonban a magyar 7-es érték mögött az áll, hogy az ágyszám 43 százaléka nem aktív, hanem elfekvő, pszichiátriai és egyéb ágy. Ugyanez az arány Lengyelországban 34, Csehországnál 32, az OECD-átlag pedig csak 31 százalék.

Az egészségügyi közgazdászok szerint nem a legfontosabb fokmérője a rendszer fejlettségségének a kórházi ágyak száma, mivel nem mindegy, hogy az aktív ágyak milyen arányban oszlanak meg az egyes intézménytípusok között. Éppen emiatt nem lehet egyenlőségjelet felállítani egy szülészeti osztályon lévő ágy és egy sürgősségi osztályon lévő ágy között. Napjaink egészségügyében a legfontosabb célkitűzés, hogy amit lehet, egynapos beavatkozással végezzenek el, mivel a betegek otthoni körülmények között sok esetben gyorsabban épülnek föl, mint egy intézményben.

Dózsa Csaba egészségpolitikai szaktanácsadó, aki dolgozott az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál, majd az ágazat fejlesztéséért felelős helyettes államtitkár lett az Egészségügyi Minisztériumban, úgy véli, még mindig van 3-4 ezer felesleges, nem hatékonyan működő, éppen ezért megszüntethető ágy a rendszerben. Az uniós források felhasználása az egészségügyi ellátás korszerűsítésében lehetővé teszi, hogy valóban csak azok kerüljenek kórházba – és minél rövidebb időre –, akiknek a gyógyítása másként nem oldható meg. A többiek nappali kúrával, egynapos sebészeti beavatkozással talpra állíthatók, őket felesleges ágyba fektetni.