Éger az ígéretekről, költségvetésekről

Az egészségügyi ágazatnak 100 milliárd forinttal több jut jövőre a költségvetés most tárgyalt tervezete szerint. Folytatódik az egészségügyi dolgozók körében megkezdett bérfelzárkóztatás és nő az alapellátásban dolgozók finanszírozása is. Mire elég az eddigi és a tervezett forrásemelés? – erről is kérdezték Éger Istvánt, a Magyar Orvosi Kamara elnökét az M1 Ma Reggel című műsorában.

Éger István elmondta, 2014-ben kormányzati elhatározásból megindult az a program, melynek keretében évente 10-10 milliárddal ígérték növelni a háziorvosi kasszát. Ezt 2015-re megkaptuk, 2016-ban már egy kicsit bokszolni kellett érte, most, 2017-re csak töredéke van meg, és e tekintetben a 2018-as költségvetés tervezete is hibádzik. Kiszámítottuk, ahhoz, hogy a háziorvosi területen dolgozó kollégáknak hasonló béremelés jusson, mint amit a bértárgyalások eredményeképpen a hasonló korú intézményi szakorvosok kapnak, ezekből a 10 Md-os lépcsőkből még legalább ötre lenne szükség. 

A parlamentben most tárgyalt költségvetési tervezetben 7 Md-os többlet van az alapellátásra, ami nem tíz, ráadásul a 2017-es költségvetés szintén napirenden levő módosítása is csak 4 Md-ot tartalmaz, ebből sem kapott még ebben az évben az alapellátó kar semmit.Be kellene látnia a döntéshozónak, hogy nem szabadna itt egy-két milliárdon garasoskodni, mert ennek a hozadéka pluszban – vagy ne adj isten mínuszban, ha nem adják oda – ennél nagyságrenddel nagyobb jelentőségű.

A háziorvosi létszámhiányról és elöregedésről szólva az elnök elmondta, bár vannak jó egészségpolitikai kezdeményezések az utánpótlás növelésére, csakhogy, amíg a havi háziorvosi büdzsé folyamatosan ráfizetéses, addig a praxis betöltéséhez kapcsolódó, egyszeri támogatással az orvoshiányt nem lehet megoldani, az alapellátási lemaradást minél hamarabb meg kell szüntetni, mert rá fog zúdulni minden a járó- és fekvőbeteg-ellátásra.

Bár az egyeztetések, tárgyalások már folyamatosak, még nem sikerült elérni, hogy megszakítva hosszú évtizedek hagyományát az egészségügyi szakmapolitikai döntések ne a pénzügyi tárcánál szülessenek  a fiskális szenpontok nyomán – tette hozzá kérdésre válaszolva az elnök.

Alapellátásról a Kossuth Rádióban
A Kossuth Rádió 180 Perc című műsorában is az alapellátás helyzetéről kérdezték a MOK elnökét. Éger István elmondta, a helyzetet leginkább az orvos szemével kell nézni, aki azt szeretné, ha ő is ugyanannyi pénz tudna önmagának adni, amennyit a sikeres bértárgyalások után a vele azonos korú szakorvosok a kórházakban, szakrendelőkben kapnak. Itt van ma a lemaradás, ehhez még ötször 10 milliárd forinttal (vagy akár 2X25 milliárddal) kell támogatni felzárkóztatást. Azért időszerű, hogy erről most szóljunk, mert a parlament nemcsak a 2018-as költségvetés tervezetét, hanem a 2017-es költségvetés módosítását is tárgyalja, most kell szólnunk, hogy 2017-re és 2018-ra is kell a 10-10 milliárd!

Kérdésre válaszolva az elnök a rádióban is elmondta, az egészségügyi szakpolitika folyamatosan képviseli ezeket az érdekeket, a kormányprogram is kiemelten kezeli az alapellátást a célok tekintetében, de pénzügyi vonalon nem látják az elkötelezettségeit, nincs teljes összhang az EMMI és a nemzetgazdasági tárca között.