Éger: kiszámíthatóságot várunk el a kormányzattól

Az eredménytelenség következményeként jelenik meg a folyamatos kritikánk - mondta dr. Éger István. A Magyar Orvosi Kamara elnökét az ágazat problematikájáról, a bérrendezésről, az orvoshiányról, valamint a kamara érdekérvényesítő szerepéről kérdezte a Webbeteg.

- Milyen eszközei vannak a kamarának, hogy hatást tudjon gyakorolni a döntéshozókra?
- Elkészült a Látlelet 2013, amely egy nagyon veretes, hiteles összefoglaló. Több hetes előkészítő munka eredménye, a területi vezetők szóban és írásban mondták el véleményüket, a lakosság visszajelzéseire is alapoztunk. Ami ebben olvasható, mindennek a következménye, amit a mindenkori kormányzat elmulasztott az elmúlt 13 évben. Ezt a dokumentumot – amelynek nagyon lényeges címe: Emberközpontú egészségpolitikát! – még a nyilvánosságra hozatal előtt eljuttattuk Balogh Zoltán emberi erőforrás miniszternek. Sőt, már két héttel előtte jeleztük, készül az anyag. Ez az ügy folyamatos egyeztetést igényelne, és legmagasabb szintű tárgyalást érdemelne.

- Meddig hajlandóak elmenni az egészségügyi dolgozók érdekében? Meddig jutnak el?
- Balogh Zoltán miniszterrel többször egyeztettünk már, de ez nem elegendő, a legfelsőbb szintig, a kormányfőig kell eljutnunk. Az elmúlt tíz évben a politikai szintű döntéshozatal eredményes befolyásolására gyakorlatilag nulla volt a lehetőségünk. De tesszük a dolgunkat, értelmes, emberközpontú, szakszerű kritikákat fogalmazunk meg, tiltakozunk, amennyiben szükséges, illetve folyamatosan tájékoztatjuk a közvéleményt a sajtón keresztül, ez kulcskérdés. Nem szabad azonban csak a nyilvánosság erejével operálni a törvényhozók felé, mert ez kétélű, kiválthat negatív érzelmeket. Az orvosi kamara 43 ezer tagját is tájékoztatnunk kell, az ő érdekeit képviseljük.

A hazai GDP igen kis hányadát, kevesebb, mint 4 százalékát fordítják az egészségügyre, ez nem oldja meg az ágazat problémáit, ehhez legalább 6 százalékos ráfordításra lenne szükség, ami számszerűsítve évi több százmilliárd forint. Az EU-átlag 8 százalék feletti, a visegrádi 4-ek átlaga 6-7 százalék.
Olyan deklarált, tudatos, konzekvens egészségpolitikára, magas szintű politikai döntésekre van szükség, amelyek megvalósításához valós gazdasági következmények is társulnak. Az egészségügyben történő bármilyen változtatásnak a rövid távú következménye 3-5, a középtávú 20-30, a hosszú távú pedig 70-80 év alatt mérhető le. Ezért is kellene már azzal szakítani, hogy mindent 4 éves ciklusban tervezünk.

2004 tavaszán letettük a politikai vezetés asztalára stratégiai alapelveinket az egészségügyről, már akkor megmondtuk, mit kellene csinálni. Ezek az alapelvek ma is érvényesek. A 2010-es év arról szólt, hogy minden módon felajánlottuk a szakmai segítségünket az egészségügyi kormányzatnak, de finoman fogalmazva szerény volt a fogadtatás.

A teljes interjú és a Látlelet