Éger: Veszélyben a mindennapi betegellátás

Legfőbb ideje az átfogó szakorvosi béremelésről tárgyalni és megállapodni – mondta a Magyar Hírlapnak Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke. Úgy fogalmazott, ha ez nem történik meg, az egész problémahalmaz hirtelen zúdul majd a döntéshozókra, és könnyen kezelhetetlenné válhat a helyzet, ami egyik félnek sem érdeke – idézi az interjút a napilap portálja.

Éger elmondta, hogy nagy reményeket fűznek az államtitkársági ígérethez, mely szerint az a bizonyos, 2016. január 1-jétől hatályos megoldás, amivel a mozgóbéreket alapbéresítik, tehát feloldják a befagyasztást, már ez év július 1-jével megtörténne.

A kamarának is komoly elvárása egy ideje, hiszen ebben az esetben negatív diszkriminációról van szó, s ha ez a reális ígéret szerint megszűnik július 1-jétől, az komoly dolog. Főként azok számára lehetne nagy előrelépés, akik a legkomolyabban ki vannak téve a túlmunkának. Tehát az intézkedés becslések szerint csaknem tizenötezer orvost érintene. Szintén az idei év előrelépése az alapellátás fejlesztése, hiszen a terület ebben az évben tízmilliárd forint pluszforrást kapott, s ha minden igaz, ez jövőre és a következő években is megismétlődik. Azonban fontos megemlíteni, hogy valamiért a fogászati alapellátás megint kimaradt a felzárkóztatásból, pedig ott van a legnagyobb lemaradás. A következő évre vonatkozóan viszont komoly kritikát kell megfogalmazni, mivel az alapbéresítésen és az alapellátás-fejlesztésen túl az oly régóta várt általános egészségügyi béremelésnek jövőre sincs fedezete. Ebben folyamatosan próbálunk pozíciót nyerni.

Arra vonatkozóan, hogy lát-e esélyt a béremelésre, így fogalmazott: 
- Zombor Gábor államtitkár azt szokta mondani, hogy az orvosok esetében az életpályamodellt bevezetni sokkal bonyolultabb és összetettebb, mint más szakmákban. Mi viszont azt látjuk, hogy már gyakorlatilag mindenkinek, rendőrnek, katonának, pedagógusnak is bevezették az életpályát, csak nekünk, orvosoknak nem, dacára annak, hogy az egészet körülbelül tizenöt éve mi hoztuk a köztudatba. Jelenleg már olyan nagy a probléma, hogy azzal is beérné a szakma, ha megállapodás születne arról, hogy 2016-17-ben hogyan folyik tovább a bérfelzárkóztatás. Ennek most van ideje és helye, ám ha elmulasztják, akkor az egész problémahalmaz úgy boríthatja el a döntéshozókat, hogy könnyen kezelhetetlenné válik a helyzet, ami egyik félnek sem érdeke. Egyetértek a Magyar Kórházszövetség elnökével, Velkey Györggyel, aki múlt héten megfogalmazta, az ágazatnak legalább százhúszmilliárd forintos többletre lenne szüksége jövőre, amivel a helyzetet első lépcsőben javítani lehetne.

A kórházi adósságrendezés kapcsán fontosnak tartotta, hogy e a hatvanmilliárd forint nem kasszasöprésből származik, hanem kívülről érkezik, tehát pluszforrás. Ez jelentős lépés. A lényeg az, hogy ezzel tulajdonképpen elismerik a döntéshozók, hogy szűkre szabták a kasszát.

A teljes interjút a magyarhírlap.hu portálon olvashatják.