• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

Egészségesebbek Győr-Moson-Sopron lakói az országos átlagnál

Lapszemle 2023.11.21 Forrás: kisalföld.hu
Egészségesebbek Győr-Moson-Sopron lakói az országos átlagnál

Más betegségek lehetnek gyakoribbak a nagyvárosokban élőknél, mint a falvakban lakóknál. De az egészségi állapotot sok egyéb tényező is befolyásolja.

Győr-Moson-Sopronban 71 ezer ember számolt be tartós betegségről a népszámláláskor, az 55–64 éves korosztályban minden harmadik embernek volt egészségi problémája. Azért bőven találtunk javuló értékeket is, például mind a gyengénlátók, mind a nagyothallók száma kevesebb mint felére esett. Csak néhány az adatokból, amelyekből a kisalföld.hu szemezgetett.

Győr-Moson-Sopron egészségi állapota a népszámlálás eredményeinek tükrében. A vármegyében a megkérdezettek 72 százaléka nyilatkozott az önkéntesen megválaszolható kérdésekre, néhány százalékkal kevesebben az országosnál. A válaszadók 72 százaléka, vagyis 240 ezer fő nem jelzett egészségi problémát, ez megfelel az országos átlagnak. Mozgáskorlátozottak négyezren vannak, a nyugat-dunántúli régióban 10 ezren. Ez jóval alacsonyabb arányaiban, mint a legrosszabb mutatókkal rendelkező Észak- és Dél-Alföldön, sőt, a legjobb az ország régiói között.

A különféle súlyos betegségek közül a legmagasabb az értelmi fogyatékosok száma 1640-nel, a gyengénlátók 1200-an vannak, a többi ezer alatt maradt. Általában nagyjából egyforma a férfiak és nők megoszlása, feltűnő a különbség az autista spektrumzavarnál, amelynek 76 százaléka férfi, illetve a gyengénlátók között valamivel, de kimutathatóan több a nő, 60 százalék. Az adatokból kitűnik, hogy a fogyatékossággal élők száma jelentősen csökkent a tíz évvel korábbihoz képest, például mind a gyengénlátók, mind a nagyothallók száma kevesebb mint fele lett, ez akár az orvostudomány fejlődésének is betudható. 

Tartós betegsége 71 ezer főnek (32 ezer férfinak és 39 ezer nőnek) van, közülük összesen 35 ezren 65 év felettiek, 1500-an pedig még nem múltak el 14 évesek. Azt, hogy egészségi állapotuk enyhén korlátozza életvitelükben őket, 86.051-en nyilatkozták, hogy súlyosan, azt pedig 25.906-an. Már az 5–14 éves korosztályban is volt 1500 tartós megbetegedéssel küszködő, ez az életkor növekedésével nőtt. Az 55–64 éves korosztályban minden harmadik embernek volt egészségi problémája, a következő korosztály tagjai közül pedig 40 százaléknak. A még idősebbek körében minden második embernek volt tartós betegsége.

Továbbiak a teljes cikkben

Legolvasottabb cikkeink