Egészséget akar? Fizessen, fizessen!

Egyre kevesebb egészségpénztár működik, az idén is volt két beolvadás. Jegybanki szakértő meglehetősen szokatlan módon szinte ügynöki „magasságokba” emelve igyekszik vonzóvá tenni az egészségpénztári befizetést - írja azenpenzem.hu.

A legtöbb egészségpénztár 2007-ben működött. Az akkori 71 piaci szereplő tavaly végére már 21-re csökkent. Idén már az eddig eltelt időszakban is további két pénztár tűnt el a piacról. Az egyre nagyobbra hízó MKB-Pannónia (tavaly a Dimenziót kebelezték be) 2019. július 1-jétől a Kardirex Egészség- és Önsegélyező Pénztárt olvasztotta magába. Az egységes tagdíj nem változott, a szektorban ma már alacsony, 2000 forintos havi befizetést vár el az MKB is (megjegyezzük, az OTP egészségkasszája és a Tempo is csak ennyit ír elő). A frissen beolvadt pénztár tagjai ráadásul az MKB-nál minden befizetési sávban valamivel többet kapnak az egyéni számlájukra, mint korábban.

Nem jártak ennyire jól a Medicina (volt) tagjai. Ők 2019. április 1-jétől kerültek át automatikusan a Prémiumhoz. Míg azonban az előírt egységes tagdíj a Medicinánál 2500 forint volt, a Prémium már havi 5000 forintot vár el. A keveset fizető tagok a költségek terén is rosszul jártak, befizetésükből ugyanis a levonás a korábbi 6 százalék helyett 6,5 százalék. Azok viszont, akik havi 10 ezer forintnál többet fizetnek be, megússzák 4,5 százalékos levonással (a Medicina korábban tőlük is 6 százalékot vont el).

Az MNB feltalálta a társadalombiztosítást, csak kicsit másképp

Aligha ezek voltak a szektor koncentrációjának utolsó lépései. Jól látszik ugyanis, hogy a pénztárakat alaposan megviselte a cafeteria átalakítása. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) – többek között – erre, a kormány által okozott gondra, fogalmazott meg versenyképességi programjában egy olyan megoldást, ami végképp kihúzhatná a szőnyeget a ma működő piaci vállalkozások alól. Az elképzelés röviden az, hogy a mai önkéntes nyugdíj- és egészségpénztárakból, a megfogalmazás szerint „fúzióval”, egyetlen Jóléti Alapot lehetne képezni. Minden munkavállaló és munkáltató a bruttó bér százalékában fizetne be a dolgozó egyéni számlájára, külön nyugdíj és egészség „zsebbe”, amihez további adókedvezményt adna az állam.

Nem nehéz felismerni ebben a konstrukcióban, hogy az MNB feltalálta az állami egészségügyet. Pontosabban: egy olyan megoldást, ami az eddig terhek melletti (azokon felüli) további befizetésekkel biztosíthatná a megfelelő egészségügyi ellátást, valamint a nyugdíjat. Immár persze nagyon szigorúan a jövedelemtől függően. (Később nyilván kitalálhatnák majd, hogy ezt akár üzleti alapon ki is egészíthetnék maguknak az emberek, majd azt is be lehetne söpörni az állam alá – és így tovább...) A változást azzal indokolták, hogy mindenkinek lehetőséget kell teremteni Magyarországon, hogy legalább 64 évet egészségben élhessen le. Ezzel azt sugallva, hogy aki pluszban nem fizet, az ne csodálkozzon, ha rövidebb ideig vagy göthösebben él.

Hosszú a várólista? Kurtítsd meg sok forinttal!

Az előbbiekre csak ráerősít az az írás, amit a jegybank Biztosítási és pénztári engedélyezési és jogérvényesítési főosztályának jogásza tett közzé. A szerző szerint „kedvező megoldás az lenne, ha az egészségpénztár (fő tevékenységeként) megszervezné az egészségügyi szolgáltatásokat, továbbá versenyeztetné a magán egészségügyi szolgáltatókat a legjobb és legkedvezőbb árú ajánlataikért”. (A gondolat amúgy eredetileg a magánbiztosítás bevezetése kapcsán válhatott ismertté, csakhogy azt akkor a mostani kormánypárt tevékeny közreműködésével sikerült megfúrni.) Itt ugyanis a szerző egyértelműen nem az egykori OEP-re, hanem a mai magánpénztárakra gondol. Amelyek költségszintje jelenleg ahhoz igazodik, hogy a kasszák gyakorlatilag pénzügyi intézménnyé (szabályosan átfolyik rajtuk az ide tett pénz) váltak.

További részletek a cikkben.