Egészséghez való jog - döntött az Alkotmánybíróság

Elutasította az AB ellenzéki képviselők azon indítványát, amelyben az Alaptörvény II. cikkelye alapján jogszerűtlennek nevezték azt, hogy aki elmaradt társadalombiztosítási járulékának befizetésével, annak fizetnie kell az orvosi ellátásért és nem kaphat gyógyszert támogatással - írta a hvg.hu.

Az országgyűlés 2019 végén döntött úgy, hogy 2020 őszétől aki elmaradt társadalombiztosítási járulékának befizetésével, annak fizetnie kell az orvosi ellátásért, és gyógyszerét nem támogatja a társadalombiztosítás. Ilyen helyzetbe kerülhet például az a fiatal, akit nem vettek fel az egyetemre és még nem dolgozik, aki háztartásbeli vagy aki úgy dolgozik, hogy nem jelentette be a munkaadója. Eredetileg három havi hiány után jött volna a TAJ-szám érvénytelenítése, ezt később hat hónapra emelték.

Az országgyűlés ellenzéki képviselői azért kezdeményezték a törvény és a végrehajtásáról szóló rendelet érintett pontjainak megsemmisítését, mert szerintük a változtatásnak nem volt jogszerű indoka. A visszaélésekkel szembeni fellépés, a járulékot nem fizető „potyautasok” kiszűrése ugyanis nem az. Senki nem kötelezhető a méltó emberi élethez szükséges és alkotmányosan védett megélhetési minimumot veszélyeztető, a képességeit és lehetőségeit meghaladó térítési díj megfizetésére. A támadott rendelkezések nincsenek tekintettel az eltérő vagyoni helyzetre, ami a diszkrimináció tilalmába ütközik.

Az Alkotmánybíróság több mint egy évig nem foglalkozott a beadvánnyal, de most megtárgyalta és elutasította. Érvelésük szerint az állam nem avatkozhat ugyan be indokolatlanul és jogalap nélkül az élethez, méltósághoz való jog védelmi körébe, de az egészséghez való jog „nem tartozik ebbe a körbe”. Az Alaptörvény II. cikke, amely szerint „az emberi méltóság sérthetetlen”, nem alapozza meg az egyén alapjogát az állam által nyújtott meghatározott egészségügyi ellátásra vonatkozó törvényi szabályozásra. További érvek és ellenérvek a cikkben