Egészségileg és emberileg is össze vagyunk törve

Továbbra is bizonytalan a Szabolcs utcai hajléktalankórház sorsa. Ha megszűnne, azzal fontos láncszem esne ki a hajléktalanellátásból, ami az egészségügyre is nagy terhet róna. Az ápoltak megrémültek, hiszen a nevével ellentétben az intézmény sok nehéz sorsú embernek a remény utolsó kapuja - írta a 24.hu a riportjában.

„Hónapok óta hallgatjuk ezt a kalapálást, légkalapálást” – bólintott az építkezési zajok irányába Soós Péter, a centrum szakmai vezetője. A Szabolcs és a Vágány utca közötti telken ugyanis már hónapok óta folynak a munkálatok, lényegében azóta, hogy a tulajdonos Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. tavaly nyáron felmondta a hajléktalanellátó intézmény bérleti szerződését, rögtön, amint arra lehetősége volt.

A kórház a telek közepén magasodik, körülötte több más épületen dolgoznak. Van olyan épület, amelynek már csak a szerkezete van meg, máshol szigetelnek, és egy újnak tűnő, beton és üveg építményt is felhúztak már.

Sejtettük, hogy ez így nem lesz jó. Ha irodák épülnek körben, akkor egy irodapark közepén, gondoltuk, hogy nem hagynak meg egy kórházat – mondta Soós Péter, aki két éve szakmai vezető, de már hat éve a Szabolcs utcában dolgozik, szociális munkásként kezdte.

Elmondta, tavaly nyár óta zárt ajtók mögött, sajtónyilvánosság nélkül igyekezett megoldani a kialakult helyzetet a fenntartó Fővárosi Önkormányzat. Magas körökből arra vonatkozó jelzést is kapott a városháza, hogy el lesz simítva az ügy: ha mennie kell is az intézménynek, találnak neki máshol helyet. Aztán valamiért mégsem így történt, és a vagyonkezelő, illetve a kormány megszólalói is azt mondják már, Karácsony Gergelyék hónapok óta tudják, hogy felmondták a bérleti szerződést, és az ő hibájuk, ha megszűnik a kórház.

Azt jótékony homályban hagyják, hogy a hónapok óta tartó egyezkedések ellenére miért vált ilyen ellenségessé a viszony, és miért kezdték az önkormányzatra hárítani a felelősséget. Miközben a főpolgármester már azt is felajánlotta, hogy kiürítenek egy önkormányzati irodaházat, csak maradhasson a kórház. (...)

A Szabolcs utcai intézmény abban különleges, hogy egyszerre egészségügyi és szociális intézmény, amit a hajléktalansággal küzdő emberekre szabtak. Erre azért is van szükség, mert amikor valakit elküldenek egy kórházból a zárójelentésével, akkor akár még hosszú ideig lábadoznia kell otthon. Akiknek viszont nincs otthonuk, de aktív kórházi kezelésre sem szorulnak már, azoknak az ilyen „hajléktalankórházakon” kívül nincs hová menniük.

Ebben az intézményben összesen 155 férőhely van: 73 ágyon fogadnak fekvőbetegeket, ebből ötvenet krónikus betegeknek tartanak fenn, 23-at ápolásra szorulóknak, van egy 64 ágyas átmeneti szállás, ahol szintén idősebb hajléktalan emberek élnek, arra várva, hogy felvegyék őket egy idősotthonba, valamint van egy úgynevezett lábadozó, ahol 18-an lehetnek egyszerre, olyanok, akik belátható időn belül meggyógyulnak.

Aktív ellátás tehát nincs a Szabolcs utcában, így látnak el évente körülbelül 300 krónikus beteget, 8000-8500 járóbeteget, 180-200 idős hajléktalan embert, és az utcai szolgálatuk keretében még félezer hajléktalannak segítenek. Ezen felül 24 órás háziorvosi ügyelet működik az intézményben, pszichiáter segíti a munkát, valamint rengeteg receptet és beutalót írnak a kórházban.

Továbbiak a riportban