Egészségromboló a magyarok életmódja

Minden kilencedik felnőtt kezelésre szorul cukorbetegség miatt Magyarországon, a magas vérnyomás mellett a mozgáshiánynak és az egészségtelen életmódnak van a legnagyobb egészségromboló hatása. A 2014-es adatok szerint a szigorúbb szabályok ellenére csak az alkalmi dohányzók száma csökkent, míg a fiatalok körében egyre elterjedtebb a káros szenvedély. Magas a krónikus és intenzív ápolást igénylő betegségek aránya a magyar társadalomban, minden harmincadik felnőtt küszködik valamilyen tumoros megbetegedéssel, és minden kilencedik cukorbeteg – írja a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) egészségi állapotra vonatkozó tanulmánya nyomán az mno.hu portálja.

A betegségek tekintetében jelentősek a társadalmi különbségek: az alapfokú képzettségűeknél a diabétesz kialakulása 50, a magas vérnyomásé 25, a légzőszervi panaszoké pedig 100 százalékkal magasabb arányban fordul elő, mint a felsőfokú végzettségűeknél.
Az összesített eredményekből jól látszik: az első számú kockázati tényező a magas vérnyomás, amely minden harmadik felnőttet érint, hatására pedig különféle szív- és érrendszeri megbetegedések is kialakulhatnak. A második helyen szerepel a dohányzás, ennek gyakorisága 2009-ig csökkent, ám azt követően – az elemzések szerint – a mérséklődés megtorpant.

Egyre több túlsúlyos embert regisztráltak: a nemzetközi összehasonlítások szerint a magyarok között magasabb az elhízottak aránya, a társadalmon belül a felsőfokú iskolai végzettségűek engedik el magukat jobban – az Európai Statisztikai Hivatal 2009-es adatai alapján 55 százalékuk elhízott. Az alkoholfogyasztást tekintve a publikált adatok alapján hazánk a magas fogyasztású országok közé tartozik – a 2014-es egészségfelmérésben a megkérdezettek 5,4 százaléka vallotta magát „nagyivónak".