A kormány történelmi béremelésről és fejlesztésekről beszél.
Miközben a kórházak példátlan mértékű adósságot halmoztak fel idén, a kormány történelmi béremelésről, és „emberemlékezet óta nem látott" fejlesztésekről beszél. A valóságban minden, amit idén pluszforrásként jelentettek be, a betegellátástól elvont összeg volt. Kizárólag a betegellátástól vonta el a kormány az egészségügyi béremelés költségeit. A költségvetés egészségügyi fejezete csak arról árulkodik: a kabinet átcsoportosításokkal igyekszik kihúzni az idei évet, számos terhet a jövő évi büdzsére hárítva, bizonyos kiadásokat pedig egyenesen a járó- és fekvőbetegellátástól vesz el – írja a Népszava – online.
A természetbeni egészségügyi ellátások (alap és szakellátás) előirányzatainak év közbeni változása mindezt tényszerűen igazolja, hiszen a vonatkozó kormányrendelet szerint év közben mindössze 6,4 milliárdot kapott az egészségügyi kassza, amit a napokban adtak oda az alapellátásnak. Eközben a költségvetésben eredetileg „várható bevételi forrásokból" – például a népegészségügyi termékdíjból befolyó összegből – tervezett, béremelésre szánt 30 milliárd forint „nem volt elég", azt megduplázták úgy, hogy elvettek a szakellátástól 30 milliárdot, tehát kivettek egyhavi kórház-finanszírozást az arra szánt keretből.
Sajtóinformációk szerint az egészségügyi intézmények konszolidációjára most 30 milliárdos keretet különített el a kabinet – ez azonban a költségvetésben egyelőre nem látszik –, az államtitkárság pedig újabb 30 milliárdot szeretne „kérni" a kórházak számára. Hogy mindebből mi valósul meg, és hogyan, kérdéses, ahogy az is, hogy miközben a kórházszövetség az év végi kasszasöpréstől (ez az egészségügyben keletkezett tartalékok szétosztását jelenti) és a jövő évi költségvetéstől várja, hogy normalizálódjon a helyzet, a költségvetés szerint jelenleg semmiféle pulykapénzre nem lehet számítani: az amúgy is megcsapolt szakellátási kasszában ugyanis nem várható év végi maradvány.