Egészségügy: itt ért el áttörést az Orbán-kormány

Sikerült konszolidációt és hatékony válságkezelést végrehajtani az egészségügy területén az elmúlt két és fél évben, és például a dohányzás területén jelentős előrelépés történt – nyilatkozta Jeskó József, a Méltányosság Politikaelemző Központ (MPK) munkatársa az MNO-nak. Jeskó úgy látja, mindezek ellenére számos helyen vannak még hiányosságok, többek között a betegutak területén – olvasható az mno.hu portálján.

Összességében felemás eredményeket ért el az egészségpolitika az elmúlt két és fél évben – húzta alá Jeskó József. A Semmelweis-terv kilenc területet határoz meg prioritásként, ezek közül van olyan, ahol képes volt a kormány teljesíteni a saját terveit, ugyanakkor máshol jelentős hátrányban van a önmagához képest. A dokumentum a ciklus elejére a válságkezelést, a konszolidációt tűzte ki célul. Ezen a téren a vállaltakat jórészt teljesítette, gondoljunk csak a kórházi adósságok felmérésére és rendezésére – fűzte hozzá a szakember.

Jeskó úgy vélekedett, a jogszabályalkotás is valóban rohamtempóban zajlott, amellyel a tavalyi évre sikerült új formát adni a központi intézmények felépítésének, valamint átszabták az ellátórendszert is. Megszületett a GYEMSZI, a meghatározott progresszivitási szinteknek megfelelően átalakították az ellátórendszert, állami irányítás alá kerültek a kórházak – fejtette ki a Méltányosság Politikaelemző Intézet munkatársa. Sikeres volt a prevenció tekintetében a dohányzás szigorítása, bevezették a népegészségügyi termékdíjat – sorolta Jeskó.

Mint elmondta, történt – nem csak a rezidenseknél – némi bérkompenzáció, amely az általános sztrájkokat képes volt megelőzni, de hosszú távon megállítani az orvoselvándorlást nem. Ezek a folyamatok azonban olyan mértékig igénybe vették az államtitkárság apparátusát, hogy sok területen így jelentős a lemaradás – jegyezte meg Jeskó.

A ciklus második felére a dokumentum szerzői a hatékonyság növekedéséből, a növekvő bevételekből, valamint az unió részéről többletforrásokkal számoltak. Ezzel szemben forrásbevonás helyett nominálisan is csökkent a költségvetésből az egészségügyre fordított összeg, amely különösen a gyógyszerkasszát érintette – vélte az elemző, aki hozzátette azt is, komoly gondot okoz, hogy a racionalizálással megspórolt összegek nem maradtak az ágazatban. A teljes cikk az mno.hu portálján olvasható!