Egészségügy: Miért ne romlana a színvonal?

Olyan a magyar kórházi rendszer, mint a válság sújtotta Görögország: látszólag tömérdek pénzt tolnak bele, mégis egyre nagyobb adósságot görget maga előtt. Abban is van hasonlóság, hogy folyton az adósság rendezéséről beszélnek, sohasem a válság okairól, a rendszer működéséről, lényegéről - írja a Népszabadság publicistája. Persze az előbbiről muszáj beszélni, sőt valamit tenni is kell, különben megáll a verkli. Ám ha találnak valamilyen tüneti kezelést, akkor a láz csillapul, a betegség újra lappangani kezd, a figyelem másfelé fordul.

Addig megy ez így, míg fenyegetőzni nem kezdenek a beszállítók, hogy nem adnak semmit, amíg pénzt nem látnak. A nagy beszállítók fenyegetőzésének nagyobb súlya van, a kisebbekét kevésbé veszik komolyan. Mindenesetre az államosítás óta is évi százmilliárdos nagyságrendben halmozódik föl az adósság a kórházaknál – éppen úgy, mint azelőtt. Kétféleképpen lehetne ésszerűsíteni: vagy a kórházak állapodnának meg egymással jobb munkamegosztásban, vagy az állam venné kezébe a szikét, és vágna... A teljes vélemény