• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Egészségügy: Válságjelek és beavatkozási lehetőségek

Lapszemle 2021.11.11 Forrás: medicalonline.hu
Egészségügy: Válságjelek és beavatkozási lehetőségek

Ösztönzés híján az orvosok nem operálnak és hárítják a betegeket, akik így nem férnek hozzá a szolgáltatásokhoz.

Az egészségügy az egymáshoz rendelendő tevékenységi körök hálózatának rendszere, ezért minden, előkészítés és összehangolás nélkül történő beavatkozás kontraproduktív lehet. Többek között ez is elhangzott a Magyar Tudományos Akadémián a Magyar Tudomány Ünnepe eseménysorozat minapi rendezvényén - tudósított a medicalonline.hu.

Az ellátórendszer Covid nélkül is rendkívül rossz állapotban van Sinkó Eszter, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának dékán-helyettese szerint. Az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés konfliktusokkal jár úgy az orvostársadalom egyes szereplői, mint a betegek oldalán. 

Az intézmények számára a jogviszonytörvény nyomán kialakult helyzetben nehézséget jelent az ügyeleti ellátások megszervezése, amit a kormány újabb források bevonásával igyekszik orvosolni.

Miközben a kórházak 2012-es visszaállomosításától a rendszer egyenszilárdságának erősödését remélték a döntéshozók, ebben előrelépés nem történt, ahogyan az adósságspirált sem sikerült megállítani, ellenben most már nemcsak a kisebb városi, hanem a nagy budapesti intézményeknél is előfordul, hogy a doligi kiadásokra mindössze bevételeik 10-15 százalékát tudják költeni, mert a többit elviszi a bérköltség - mondta.

Fájó pont, hogy továbbra sincs önálló egészségügyi tárca, így a kormányüléseken az ágazat vezetője nem vehet részt – folytatta az irányítási rendszer hibáinak összefoglalójával az elemző. – Ahogyan a kormánynak nincs egészségügyi programja, úgy az egészségpolitikai vezetők sem készítettek ilyet, mert az ágazatért felelős államtitkár álláspontja szerint az Egészséges Magyarországért stratégia kiváltja ezt. Az erőforrásokért felelős miniszter által sokszor citált, az országos intézetek vezetői által kézben tartott 5+1 nemzeti egészségprogramot továbbra is „páncélba zárva” őrzik, ami nem szolgálja a megvalósítást. Egy darabig úgy tűnt, hogy forrásokat is allokálnak ezek megvalósítására, ám ezek a pénzek ma nincsenek jelen a rendszerben.

Míg 2014-18 között sokan gazdátlanak érezték az egészségügyet, mára többen is felsorakoznak ebben a pozícióban. Kollár Lajos miniszteri főtanácsadó vezényletével több bizottság is felállt, azonban ezekbe az egészségügyért felelős államtitkárság munkatársait nem hívták meg. Az egyetemi klinikákon keresztül érintett az ágazat vezetésben az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM), és jelentős helyet foglal el a belügyminiszter, akinek döntő szerepe volt az orvosi bérek emelését és a paraszolvencia kivezetését megalapozó új jogviszonytörvény kialakításában – foglalta össze Sinkó Eszter. További válságjelek a teljes cikkben