Egészségügyi dolgozók 1/3-a alapvető dolgokat sem tudja fizetni

Harmadával kevesebbet költenek élelmiszerre, hatból egy egészségügyi dolgozónak gondot okoz a hitelei törlesztése – derül ki a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) belső felmérésének összefoglalójából. A lapunkhoz eljuttatott összefoglalóban arról is írnak, hogy az egészségügyi dolgozók közel 100 százaléka részt venne valamilyen tiltakozási formában az érdekei érvényesítése érdekében - írja a mérce.hu.

Azzal kapcsolatban, hogy a hasonló gondokkal küzdő pedagógusokkal erőiket egyesítve el tudnak-e képzelni valamilyen fajta együttműködést, akár közös megmozdulásokat, megkerestük dr. Soós Adriannát a FESZ vezetőjét, illetve a tanárok sztrájktárgyalási folyamatában több mint egy éve résztvevő Pedagógusok Demokratikus Szakszerveztének (PDSZ) ügyvivőjét, Nagy Erzsébetet is.

Az egészségügyi dolgozók háromnegyede csökkentette az élelmiszer kiadásait, harmaduknak problémát jelenthet a gyermekei ellátása, ötödük külföldre menne.

A FESZ a sztrájktárgyalások megindítása előtt felmérést indított a dolgozók körében, amit január közepe és február eleje között 2114-en töltöttek ki. Ebben amellett, hogy felmérték, mennyiért értesültek a munkavégzést érintő változásokról, az infláció dolgozókra gyakorolt hatásaira voltak kíváncsiak. 

Az összefoglalóból kiderül, a dolgozók negyede nem értesült a munkafeltételekkel kapcsolatos tavalyi változásokról. Vagyis több pótléktípus megszüntetéséről, a teljesítményhez kötött alapbérezés tervéről, az orvosok átvezényelhetőségéről vagy a praxiskezelő központok létrehozásáról. 

A válaszadók közel száz százaléka nem tartja elfogadhatónak azt, hogy az orvosok kivételével a szakdolgozók csak júliustól kapnak béremelést az egészségügyben, azt is csak csekély mértékben.

Kiderült az is, hogy a megkérdezett munkavállalók túlnyomó többségének kiadásai az infláció mértékénél jóval nagyobb ütemben nőttek. A válaszadók 81%-a szerint az egy évvel korábbihoz képest 30%-al többet költött bevásárlásra, 20%-os emelkedésről számolt be 11%-uk, és csupán a válaszolók 2,7%-a mondta azt, hogy nem nőttek ezen a téren a kiadásai. Emögött a FESZ összefoglalója szerint az állhat, hogy a dolgozók többsége alacsony jövedelmű munkavállaló, és így a kiadásaikban nagyobb arányt képviselnek azok a termékek, élelmiszerek, energiaköltségek, amelyek árnövekedése az átlagosnál magasabb volt.

7,1% ezzel szemben arról számolt be, hogy csupán azért maradt meg a tavalyi költés színvonalon, mert kevesebbet vásárolt.

Az elmaradt béremelések fogyasztásra gyakorolt hatásával kapcsolatos kérdésre a dolgozók 73,4%-a válaszolta, hogy csökkentenie kellett az élelmiszerkiadásait. 18% számára problémát jelent a rezsiszámlák befizetése, 16,5% nem tudta törleszteni a hiteltartozásait és több, mint 10%-nak gondot okozott a lakhatási költségek rendezése.

További részletek a cikkben.