Egészségügyi dolgozókat nem érint a bürokráciacsökkentés

Csepreghy Nándor október elején arról beszélt, hogy a magyarországi szakképzett munkaerő hiányára részben megoldás lehet az, hogy a következő években az állami szférában több tízezres létszámleépítés várható. A Miniszterelnökség parlamenti államtitkára szerint ezeket a korábbi állami alkalmazottakat átképzés után a versenyszférában lehetne alkalmazni. A Miniszterelnökség szerint optimális esetben a foglalkoztatottak számának maximum 10-15 százalékát jelenti egy országban a bürokrácia apparátusa. Csepreghy Nándor áprilisban azt nyilatkozta, hogy ősztől kezdik a közfoglalkoztatottak leépítését: akkor azt mondta, hogy a jelenlegi politikai ciklusnak a legfontosabb feladata a bürokrácia leépítése, ennek érdekében több állami háttérintézmény a minisztériumokba olvad be, vagy megszűnik - idézte fel az origo.hu.

Már a központi hivatalok és minisztériumi háttérintézmények átalakításáról szóló júniusi kormányhatározatban is utaltak erre, ugyanakkor ebben még nem volt szó elbocsátásokról – legalábbis így leírva nem –, de az, hogy a 2017-es költségvetési előirányzatnál a személyi jellegű kiadásokat illetően csak az idei 80 százalékával tervezhet Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, sokat sejtet.

Ugyanakkor az érintett háttérintézményekben csak pár tízezren dolgoznak. Amennyiben fizetéscsökkentések helyett elbocsátásokkal oldanák meg ezt a 20 százalékos kiadáscsökkentést, úgy ez (csupán) néhány ezer közalkalmazottat érintene, ami még nagyon messze van az erre a ciklusra tervezett 150 ezres leépítéstől.

Hogy pontosan kikről, milyen állami alkalmazottakról lehet szó, azt nem fejtette ki a Miniszterelnökség az Origo kérdésére, ugyanakkor azért annyit elárultak, hogy ez „természetesen nem érinti az egészségügyi vagy például tanári pályán lévőket", hanem „a szűken vett állami alkalmazottakról beszélünk".