Egészségügyi időskori Tajgetosz? Hamis lánclevél

A lánclevél azt állítja, hogy Magyarországon bizonyos gyógyszereket és ellátásokat a 75 év felettieknek már nem finanszíroz az egészségbiztosító, írja az Index. Rögtön a levél első mondata gyanús lehet, hiszen azt írja: "2018. 09.12-én az országgyűlés által elfogadásra került a legújabb rendelet, ami bizonyos ellátások, kezelések és műtétek igénybevételének a felső korhatárát szabályozza." Erről annyit, hogy szeptember 12-én még nem is ülésezett a parlament. Az őszi ülésszak csak szeptember 17-én kezdődött. Ezen az ülésen az ügyrendről, az interpellációkról, a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságáról, a Bethlen Gábor Alapról, az agrárgazdaság 2016. évi helyzetéről, a Gazdasági Versenyhivatal 2017. évi tevékenységéről szóló beszámolóról szavaztak, de semmilyen egészségügyi tárgyú jogszabályt nem fogadtak el.

A levél teljesen alaptalanul állítja, hogy az állítólagos új szabályozás értelmében 75 év felett nem járnak a legmodernebb és egyben legköltségesebb életmentő terápiák. Ezeket az állításokat már 2017-ben tételesen cáfolta a Magyar Időknek az OEP utódját, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőt (NEAK) vezető Kiss Zsolt. Kiss azt mondta: egyetlen kezelésnél, gyógyszernél vagy gyógyeszköznél sem alkalmaz életkoralapú finanszírozási korlátot az egészségbiztosító. Vannak viszont olyan gyógyszerek, amelyeknél szakmai korlátozások vannak érvényben az időskorú betegeknél, mert az idősebbek körében gyakoribb a rosszabb egészségi állapot, több krónikus betegség is fennáll, és az idősebb szervezet nem úgy reagál a rákgyógyszerekre, mint a fiatalabb.

A hoaxban foglalt állítások egy része már akkor is a 168 óra 2017. április 27-én megjelent cikkének elferdítésén alapszik. A Diszkrimináló egészségügy – 75 felett nem jár gyógyulás? című cikk azt írta: ugyan Magyarországon is elérhetővé váltak a legújabb onkoló­­giai szerek, de két tüdődaganat elleni hatóanyagnál a 75 év felettieknek nem támogatja az egészségbiztosító a legmodernebb terápiát. A cikk szerint azonban ennek oka elsősorban az, hogy a gyógyszerek hatását az időskorú betegeknél csak korlátozottan vizsgálták, így nem kiszámítható a hatásuk a 75 év felettieknél.

A cikkben onkológus, bioetikus, egészségügyi közgazdász is megszólal, és elsősorban azt a kérdést feszegetik, hogy egyformán értékesnek tekinti-e a magyar egészségügy egy 30 éves és egy 75 éves ember életét. Semmiképpen nem etikus csak a kor szerint megkülönböztetést alkalmazni a terápiáknál, mondják többen. Egy onkológus ehhez azt teszi hozzá, hogy elfogadhatatlan csupán az életkorhoz kötni az alkalmazási kört, ugyanis egy gyenge állapotú 65 éves betegnél kisebb eséllyel lesz hatékony a kemoterápia, mint egy fitt 76 évesnél. A szakértők ugyanakkor utalnak arra, hogy rejtett módon előfordulhat kor szerinti diszkrimináció az egészségügyben: előfordul, hogy egy idős embert hosszabb ideig várakoztatnak, kevéssé alaposan vizsgálnak ki, súlyosabb esetben pedig hamarabb lemondanak róla az orvosok.

Sok rosszat el lehet mondani a magyar egészségügyről, de azt nem, hogy az időseket hátrányos megkülönböztetésben részesítené. Az állami egészségügyi kiadások nagyobb része értelemszerűen az idősebb korosztályra megy el. 2015-ös adatok szerint a hatvanévesnél idősebb korosztály csak az ellátásra jogosultak 26 százalékát tette ki, viszont 97 százalékuk vett igénybe valamilyen orvosi ellátást. A z egészségbiztosító így az éves kiadásainak közel 55 százalékát erre a korosztályra fordította.

A teljes cikk az Indexen olvasható.