Egészségügyi katasztrófát is jelent az ukrajnai háború

Az ENSZ négymillió ukrán menekültre számít: nem egy vagy két ország, hanem az egész világ kell majd, hogy viselje a továbbgyűrűző egészségügyi terheket. Az egészségügyi válságok, azaz a kórházakhoz és a kezeléshez való hozzáférés hiánya, a járványok, az alultápláltság és hasonló tényezők gyakran sokkal több embert ölnek meg háborúk idején, mint a bombák és a golyók a Reuters cikke szerint, amelyet az Infostart idéz.

Anthony Blinken amerikai külügyminiszter szerint a múlt héten Ukrajnában orosz csapások értek kórházakat, iskolákat és otthonokat is, kritikus gyógyszerhiány alakult ki és az újszülött osztályokat a föld alá költöztették, hogy védelmet nyújtsanak a védtelen gyermekeknek a bombázások elől. Oroszország tagadja, hogy polgári infrastruktúrát célozna. Sokan azonban már attól tartanak, hogy a szomszédos országokba irányuló menekültáradat a befogadó államok egészségügyi rendszereit is túlherhelheti.

Egymillió ember hatalmas teher

A WHO európai igazgatója, Hans Kluge szerint Lengyelország, Szlovákia, Románia és Moldova egészségügyi szolgálatai eddig jól helytálltak, de tudják, hogy eljöhet az a pont, amikor ez már nem lesz így. Ez a pillanat akár nagyon közel is lehet - az ágyak és az orvosok száma nem tud egyik pillanatról a másikra megnőni, a koronavírus-járványnak betudhatóan pedig egy már kimerített egészségügyi rendszer kap újra extra terhelést.

"Bejelenthetjük, hogy minden ukrán gyermeket ellátunk, de attól tartok, ez egyszerűen irreális. A lehető legjobb segítséget fogjuk nyújtani, de csodákat nem tudunk tenni" - mondta Ernest Kuchar, a Varsói Orvosi Egyetem kórházának gyermekgyógyászati osztályának vezetője. A lengyel kórházak kapacitása nagyságrendileg hétezer beteg ellátását teszi lehetővé, miközben az országba több mint egymillióan menekültek már Ukrajnából.

Kate White, az Orvosok Határok Nélkül segélyszervezet vészhelyzeti programvezetője szerint egymillió potenciális új beteg bármely ország egészségügyi rendszerét két vállra fektetheti. A nemzetközi humanitárius szervezetek, a nemzeti kormányok és az önkéntesek az ukrán határátkelőket igyekeznek ellátni mentőautókkal és gyógyszerekkel: a magyar, a lengyel, a szlovák és a moldovai határon egyelőre nincsenek tábori kórházak, erősítette meg az ENSZ menekültügyi szervezete.

Bizonyos betegségeket muszáj kezelni

Az Európai Unió, amely az orvosi ellátáshoz való hozzáférést is biztosító ideiglenes tartózkodási jogot biztosított az ukrán menekülteknek, szintén azon dolgozik, hogy segítsen Lengyelországnak, és White szerint az EU egységes szabályozási környezete gyorsabbá teheti a sürgősségi ellátmányok eljuttatását az országba.

A WHO az orosz invázió egészségügyi hatásairól szóló legfrissebb jelentésében a traumás sérülések mellett egyes betegségek kezelését is a legmagasabb prioritásnak minősítette: a cukorbetegség, a koronavírus és más fertőző betegségek, valamint a szív- és érrendszeri, illetve légzőszervi megbetegedések figyelem hiányában mind nagy megbetegedési és halálozási kockázatot tartogatnak a háború egészségügyi ellátásra gyakorolt hatásai miatt.

Kuchar szerint szinte minden kórházba kerülő menekült gyermek koronavírusos: Ukrajnában a háború előtti napokban naponta átlagosan 27 000 új koronavírusos eset fordult elő, miközben a lakosságnak csak 35 százaléka volt beoltva.

További részletek a cikkben.

Fotó: MTI/Balázs Attila