Egy idegsejt oldhatja meg az emberi agy rejtélyét

Az emberi aggyal kapcsolatos egyik legizgalmasabb kérdés egyben az agykutatók számára a legnehezebb is: mi teszi annyira egyedülállóvá legfontosabb szervünket az élővilágban? Ennek a megválaszolásához jutott közelebb egy amerikai és magyar kutatók együttműködésével született új publikáció, amely az egyik legrangosabb tudományos lapcsalád oszlopos tagjában, a Nature Neuroscience című szakfolyóiratban látott napvilágot - olvasható az origo.hu-n.

A tudomány még mindig nincs teljesen tisztában azzal, hogy mi teszi annyira különlegessé az emberi agyat– kezdi Edl Lein, az Allen Agytudományi Intézet munkatársa – „ha a sejtek és az agyi hálózat szintjén vizsgáljuk a kérdést, az már jó kiindulópont, és ehhez ráadásul új eszközök is a rendelkezésünkre állnak.” Lein és kollégái a Szegedi Tudományegyetem biológusával, Tamás Gáborral együttműködve találtak egy olyan új típusú idegsejtet, amit eddig sem az egerekben, sem más laboratóriumi kísérletekben használt állatokban nem figyeltek meg.

Még nem értik, mit csinál, de valószínűleg csak bennünk van jelen

Tamás és a Szegedi Tudományegyetem egyik doktorandusza, Boldog Eszter „csipkebogyó neuronoknak" keresztelte el az új sejteket – a kutatók elmondása alapján a névadást az inspirálta, hogy az egyes agysejtek axonjai (az idegsejtek sajátos szerkezetű leghosszabb nyúlványai) sűrű kötegekben rendeződnek a sejt központi része köré, így az leginkább a vadrózsa áltermésére emlékeztet. Az újonnan talált sejtek az idegsejtek egy speciális osztályába, az úgynevezett gátló neuronok közé tartoznak, amelyek feladatukat tekintve más agysejtek működését korlátozzák.

További részletek a cikkben.