Megjelentek a vírus genomjában olyan mutációk, amik elősegíthetik, hogy a kórokozó az emberi felső légutak sejtjeit fertőzze.
Először kezelés nélkül hazaküldték azt a 13 éves kanadai kislányt, aki aggasztó mutációkat rejtő H5N1 madárinfluenzával fertőződött meg, majd hetekig kritikus állapotban feküdt kórházban – derül ki egy, a New England Journal of Medicine (NEJM) orvosi folyóiratban közölt múlt heti tanulmányból. A Brit Columbia-i tinédzser esete, amiről most új részletek derültek ki, magyar szakemberek figyelmét is felkeltette, mivel ez volt az első alkalom, hogy helyben terjedő H5N1 vírusok súlyos emberi megbetegedést okoztak Észak-Amerikában - írta a qubit.hu.
A kanadai tinédzsert a tanulmányban megosztott információk szerint november 4-én vitték be Brit Columbia tartomány egyik kórházának ügyeletére, mindkét szemét érintő kötőhártya-gyulladás és egy napja tartó láz tüneteivel. Ezután a kislányt kezelés nélkül hazaküldték, de tünetei otthon csak súlyosbodtak: köhögni kezdett, és hányás, valamint hasmenés alakult ki nála, majd november 7-én már légzési nehézségekkel vették fel a kórházba. Másnap átszállították a Brit Columbia-i Gyermekkórház intenzív osztályára, ahol már légzési elégtelenséggel, vírusos tüdőgyulladással és akut veseelégtelenséggel küzdött.
Időközben kiderült, hogy influenzavírus A által okozott fertőzésben szenved, de kizárták nála a szezonális influenza lehetőségét, így az őt kezelő orvosi személyzet védőfelszerelést, köztük N95 maszkokat kezdett viselni. November 8-án, majdnem egy héttel a tünetek megjelenése után az orvosok megkezdték a kislány oseltamivir hatóanyagú, influenza elleni antivirális gyógyszerrel történő kezelését. Ez a vírus sejtekből történő kijutását lehetővé tevő neuraminidáz enzimet gátolja, korlátozva ezzel azt, hogy a kórokozó újabb sejteket tudjon megfertőzni (az akut vírusfertőzések, mint az influenza vagy a covid elleni antivirális terápiák, akkor bizonyulnak a leghatékonyabbnak, ha azokat elég hamar megkezdik).
A kórházi felvétel után elvégzett PCR teszt pozitív lett H5 típusú influenzavírusra és a kislány állapota egyre romlott: a mellkasi röntgenfelvételek alapján akut légzési elégtelenség (ARDS) jelentkezett, és az orvosoknak nem maradt más választásuk, mint az ECMO kezelés elindítása, amit november 9-én kezdtek meg. Az extrakorporális membránoxigenizációnak nevezett, kockázatos eljárás során a páciens mesterséges úton kap keringés- és légzéstámogatást – a kezelés a covidjárvány alatt sokszor az utolsó esélyt jelentette a legsúlyosabb állapotú betegeknek.
Az ECMO mellett a kislány további influenza elleni antivirális gyógyszereket kapott, amik látszólag segítettek: a tesztek csökkenő vírusszintet mutattak a vérszérumban, majd fokozatosan a légúti mintákban. Állapota javulni kezdett, november 22-én lekerült az ECMO-ról, november 29-én pedig már a légútjaiból sem sikerült a vírus örökítőanyagát kimutatni, így orvosai megállapították, hogy már nem képes fertőzni. December 9-én, több mint egy hónappal kórházba kerülése után kikerült az intenzív osztályról, és december 18-án már nem igényelt kiegészítő oxigénellátást sem.
További részletek a teljes beszámolóban