• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Egy lépéssel közelebb a krónikus fájdalom gyógyításához

Lapszemle 2019.07.16 Forrás: 24.hu
Egy lépéssel közelebb a krónikus fájdalom gyógyításához

Segíthet megérteni az emberi krónikus fájdalom okát, ami hozzájárulhat, hogy ne csak a tüneteket tudjuk kezelni.

A krónikus fájdalmat a szakértők a sérülés után hosszú ideig fennálló fájdalomként emlegetik, és általában két részre osztják: idegi, vagyis neuropátiás fájdalomra és gyulladásos fájdalomra. A Sidney-i Egyetem kutatói  muslicákon az első fajtát tesztelték, amit az emberek általában égető érzésként szoktak leírni, jelentkezhet például isiásztól, egy becsípődött idegtől, a gerincvelő sérülésekor, övsömörtől vagy cukorbetegségtől, esetleg ráktól. Arra voltak kíváncsiak, hogy ez az érzet csak ideiglenes-e számukra, vagy képesek hosszabb ideig krónikus fájdalmat is érezni - írta a 24.hu.

A kutatók két lépésben tesztelték a muslicákat: az első etapban megsértették a muslica egyik lábát, majd hagyták begyógyulni. Megfigyelték, hogy még a gyógyulás után hosszú ideig is érzékenyebbek voltak a lábai, mint korábban, ami a szervezetének egy válaszreakciója a fájdalomra: jobban védi az egyszer már megsérült végtagot.

A kutatás második felében az állatok idegrendszerét vizsgálták meg: a muslicának fájdalmat jelző üzenetek jutnak el a ventrális idegrendszer azon részéhez, amely az emberi gerincvelőnek felel meg. Itt olyan idegek vannak, amelyek gátként is képesek viselkedni a fájdalomérzettel szemben, szituációtól függően átengedik azt, vagy meggátolják az érzet kialakulását. A kutatók észrevették, hogy ezek a gátak teljesen eltűnnek akkor, ha a muslica lába megsérül. Viszont ha az embernek tűnnek el ezek a gátak az idegrendszeréből, az megkeserítheti az életét a folyamatos fájdalom miatt.

A kutatók azért tartják fontosnak a Science Advances tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukat, mert segíthet megérteni az emberi krónikus fájdalom okát, ami hozzájárulhat, hogy ne csak a tüneteket tudjuk kezelni, hanem az okokat is meg tudjuk szüntetni. Őssejtterápiás kezelésekkel akár örökre is meggátolhatják majd a fájdalom kialakulását.