Egy órával többet alhatunk, de biztos, hogy jó ez?

„Én sokkal jobban utálom a téli átállást, amikor később kell felkelni. Fél négytől amúgy is mindennap fent vagyok, nem örülök, hogy most fetrenghetek még egy órát tétlenül, várva a reggelt” – panaszolja egy idős nő az október 28-i óraátállítás előtt. Másoknak viszont most jól jön az egy óra plusz alvás, még akkor is, ha cserébe már délután sötét lesz, írja a hvg.hu.

Az átlagos felnőtt számára az óraátállítás olyan, mintha repülőgéppel átszállna egy másik időzónába – írta lap korábban, normál esetben fel is dolgozza az egyórás változást egy nap alatt.

A legérzékenyebben a legkisebbeket és az idősebb generációkat érinti ez a virtuális, térbeli mozgást nem igénylő időzónaugrás. Nekik ugyanis nagyon kötött menetrendjük van, ezért számukra több nap is szükséges lehet az átálláshoz. Megfigyelték például, hogy az öregek otthonában napokig feszültebb a hangulat ilyenkor. Sok idős ember nem találja a helyét, és nem érti, hogy mi történt. A legfiatalabb generáció is nyűgösebb ilyenkor. Ha valaki érzékeny az időjárási frontokra vagy az évszakváltásokra, akkor szintén nehezebben áll át az új időszámításra.

Tudományosan eddig senki nem bizonyította, hogy a tavaszi és őszi óraátállításnak hosszú távú egészségkárosító hatása lenne, de rövid távon okozhat kellemetlenségeket. Egészségügyi problémák egyébként főleg a nyári időszámításra való átálláskor lépnek fel. Felkeléskor ugyanis a melatonintermelés még nem áll át, a glükokortikoidszint még alacsony, a vércukorszint az alvási időnek megfelelő. Fáradtak, dekoncentráltak, levertek vagyunk. Ezzel szemben este nagyon is fittnek és ébernek érezzük magunkat.

A Fusion Vital nevű cég kutatása szerint amúgy is aggasztóan rosszul alszunk, de az óraátállítások környékén még rosszabbul: novemberben és márciusban elég gyatra minőségűek az éjszakáink.