Egy orvosi tévedés, amely megváltoztatta a világot

A tudomány olykor úgy ér el komoly haladást, hogy a tudósok gondolatait rabságba ejti egy hamis elképzelés. Ezáltal pedig átlépnek kérdéseken, aztán hirtelen egy másik probléma helyes megoldásánál találják magukat. Az influenza kórokozójával kapcsolatban például évtizedekig tartotta magát egy tévedés.

A 19-ik század végén Richard Friedrich Johannes Pfeiffer - Robert Koch tanítványa és pártfogoltja, a berlini fertőző betegségek intézetének kutatási igazgatója - a világ egyik legkiválóbb orvosi szaktekintélye volt. "Amikor 1892-ben bejelentette, hogy felfedezte az influenzát okozó baktériumot, a világ nem vonta kétségbe kutatási eredményeit" - írta Ronn Pineo, a baltimore-i Towson University professzora a Journal of Developing Societies folyóiratban az influenzajárványokról szóló tanulmányában, amelyet a hazipatika.com idéz.

Csakhogy a német bakteriológus elkövetett egy hibát, amely óriási hatással volt az 1918-as világjárványra és az orvostudomány következő évszázadára. A 19. század végén kezdtek el a tudósok kapcsolatot találni a mikroorganizmusok és az emberi betegségek között, de meggyőzően senki nem tudott az influenzához egy konkrét kórokozót kötni. Így nem meglepő, hogy az influenza akkoriban tulajdonképpen egy gyűjtőfogalom volt, a fertőző légúti tünetekre vonatkozott, amelyek emberemlékezet óta kínozták az emberiséget.

Csalóka eredmények 

Ahhoz, hogy megoldja a rejtélyt, Pfeiffer 31 olyan beteg köpetét vizsgálta meg, akik az 1889-90-es influenzajárványban haltak meg. (A szóban forgó járvány világszerte nagyjából egymillió ember életét követelte.) A mikroszkópos vizsgálatok során a professzornak feltűntek korábban ismeretlen baktériumok. A British Medical Journal 1892. januári számában bejelentette, hogy az influenzabacilusok apró kis rudacskák formájában jelennek meg, és kizárólag a világjárvány áldozatainál fordultak elő. "Ezen eredmények fényében indokoltnak tartom, hogy a leírt bacilusokat az influenza okozóinak nyilvánítsam" - írta a kutató.

A baktériumot Bacillus influenzae-nek nevezte el, de a szakmai közvélemény hamarosan csak Pfeiffer-bacillus néven beszélt róla. Tekintélye miatt mindenki hitt neki, és mindez 26 évvel később, 1918-ban sem változott, amikor újra sok ember halt bele egy fertőző légúti betegségbe. Ma már tudjuk, hogy nem baktérium, hanem egy influenzavírus okozta a hírhedt "spanyolnátha" néven ismert világjárványt. De 1918-ban még senki sem tudott az influenzavírus létezéséről, ehelyett a korszak tudósai kezdetben a Pfeiffer-bacillust okolták a halálos csapásért - írja a The National Geografic.

A baktérium és a gyorsan terjedő betegség közötti kapcsolat megállapítására tett erőfeszítések kudarcosak voltak, így a hatékony vakcina kifejlesztésére tett kísérletek is eleve sikertelenségre voltak ítélve. Több tízmillióan haltak meg 1919 nyarára világszerte, a tudósok pedig még mindig nem értettek egyet abban, hogy pontosan mi okozza a pusztítást. A tévedés következményei mégis maradandó hatással voltak és az orvostudományra. Új szabályok, eljárási rendek születtek a kutatás és a gyógyszerfejlesztés számára, amelyek közül néhány még ma is érvényben van. A munka más betegségek újfajta kezeléséhez vezetett, felgyorsította a közegészségügyi intézmények kialakulását. Sőt, részben ennek köszönhetjük, hogy ma már jobban fel tudunk készülni a járványos betegségekre, köztük a COVID-19 kezelésére is.

További részletek a cikkben.