Egy városnyi embert menthetett volna meg a magyar egészségügy

Magyarországon több területen történtek lépések az egészségügy és a lakosság egészségi állapotának javítására, de a mutatók nagy részében még mindig az uniós átlag alatt vagyunk, derül ki az Európai Bizottság szakértői által készített országjelentésből. Ugyan egyre tovább élünk, de a magyarok várható élettartama még mindig 5 évvel az EU-átlag alatt van. Hiába állítjuk, hogy nálunk ingyenes az orvosi ellátás, ha a kiadások közel egyharmadát a lakosság saját zsebből fizeti. Hiába javult a magyar gazdaság teljesítménye, és nőtt az orvosok bére, az egészségügy alulfinanszírozott. Az ellátás még mindig erősen kórházközpontú, sokkal több beteget kellene kezelni a háziorvosi praxisokban és a szakrendelőkben. A magyarok korai halálozásának fő oka az egészségtelen életmód, de szűrésekkel és jobban szervezett egészségügyi ellátással egy közepes magyar város lakosságát, 46 ezer embert meg lehetett volna megmenteni - emelte ki az anyagból az index.hu.

Magyarországon még mindig úgy tartjuk, hogy az orvosi ellátás ingyenes, pontosabban a befizetett egészségbiztosítás után térítés nélkül vehető igénybe. A jelentés szerint azonban az ezért kapott ellátási csomag kevésbé nagyvonalú, mint a legtöbb uniós országban. Az állam elsősorban a kórházi ellátást vagy a szakrendelőben végzett vizsgálatokat támogatja, de a gyógyszerekért, a gyógyászati segédeszközökért vagy a fogászati ellátásért már magának a betegnek is fizetnie kell.

A zsebből fizetett hozzájárulás alatt nemcsak a hálapénzt kell érteni, hanem minden olyan gyógyszerért, gyógyászati segédeszközért, orvosi ellátásért kiadott pénzt, amit a beteg és nem a biztosító fizet. Ennek a közvetlen lakossági hozzájárulásnak majdnem a felét gyógyszerekre és gyógyászati segédeszközökre költik, amely arány az egyik legmagasabb az EU-ban. Az önrész magas szintje aránytalanul érinti az alacsony jövedelmű csoportokat - állapítja meg az uniós jelentés.

A jelentés készítői szerint ugyan Magyarország gazdasági teljesítménye jelentősen javult az elmúlt években, az egészségügyi kiadásokon ez egyáltalán nem látszik. Az egy főre jutó egészségügyi kiadások nagyjából ugyanolyan ütemben emelkedtek 2010 óta, mint a GDP. Az egészségügyi kiadások GDP-hez viszonyított aránya így viszonylag állandó maradt: a 2010-es 7,5 százalék és a 2017-es 6,9 százalék között mozgott, és továbbra is jóval elmarad az uniós átlagtól. További részletek a teljes cikkben