Egyelőre nem tudják, miért haltak meg ilyen sokan

Hét százalékkal többen haltak meg idén hazánkban az első hét hónapban, mint 2014 első hét hónapjában – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss népmozgalmi adataiból. A magyarázat szerint a január-februári jelentős halálozási többletben a tetőző influenzajárvány is közrejátszhatott. A lehetséges okokról a Heves Megyei Hírlap - online a megyei tisztiorvost kérdezte.

A KSH szerint az első negyedévben országos átlagban 16 százalékkal nőtt a halálozás, a részletes területi adatok viszont meglehetősen nagy eltéréseket jeleznek: Komárom-Esztergom megyében csaknem 30 százalékos volt a növekedés, de Baranya, Pest és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben is meghaladta a 20 százalékot. Tíz százalékkal többel nőtt a halálozás az országoshoz képest Heves megyében, Hajdú-Biharban és Veszprém, valamint Baranya megyében.

A hivatal azt feltételezi, hogy a eredmények hátterében az influenzajárvány, illetve a szövődményes esetek, valamint a nyári időszak sorozatos hőségrekordjai állhatnak.

A Heves megyei adatokkal kapcsolatban a Heves Megyei Hírlap megkereste megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervét, vajon milyen okok vezettek ezen elszomorító eredményekhez.

A pontos okát – mivel a halálozási adatokat teljes mélységében a tárgyév adatainak teljes feldolgozását követően lehet elemezni – egyelőre nem tudjuk – szögezte le dr. ifj. Wernigg Róbert megyei tisztifőorvos, főosztályvezető, aki hozzátette azt is, ez év első felében 13 járvány fordult elő megyénkben, melyek között családi és közösségi típus közel azonos számban jelentkezett. A tünetek alapján a gyomor-bél rendszert érintő megbetegedések domináltak, egyetlen légúti tünetekkel jellemezhető halmozódást vizsgáltunk ki. A kórokozókat tekintve vírus eredet igazolódott a járványok közel kétharmadában. Közvetlenül járványos megbetegedés által okozott halálozás megyénkben 2015 első felében nem fordult elő, ám bizonyos járványok után a szövődményeknek lehetnek súlyosabb következményei.

Dr. ifj. Wernigg Róbert elmondta: a magas láz a csecsemők, az idősek és a tartós betegségben szenvedők számára veszélyes, mert megterheli a szívet, a tüdőt, felboríthatja az anyagcserét – különösen cukorbetegség esetén –, de ronthatja a vese-, máj- és vérképzőszervi betegségben szenvedők állapotát is.

Összefoglalóan azt lehet mondani, hogy a megbetegedés szempontjából a gyermekek a legveszélyeztetettebbek, míg a szövődmények szempontjából a krónikus betegségben szenvedők – közülük is kiemelten az asztmások, elhízottak, cukorbetegek – és a várandós nők esetében nagyobb a kockázat. Súlyos lefolyású megbetegedés azonban előfordulhat a kockázati csoportokba nem tartozók között is.