Az ágazatban leginkább zűrzavar érezhető, amelyet majd a pontos rendelet segíthet tisztázni.
Három viszonylag fajsúlyos gazdasági intézkedést is bejelentett Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a hétfői kormányinfón. A kormány arról is döntött, hogy az extraprofitadóra kötelezett gyógyszercégek július 1-től az extraadó felét, tehát 20 százalékot leírhatnak az adójukból, ha ezt kutatás-fejlesztésre (K+F) fordítják. A telex végigvette, milyen hatással járt a bejelentés.
Csak emlékeztetőül: a magyar különadókat korábban főleg olyan cégek (bankok, energiacégek, távközlési társaságok) kapták, amelyek nem tudtak elmenni az üzletükkel, mert a magyar emberek és vállalatok kiszolgálásán „gazdagodtak”. Ám, a gyógyszergyártók megadóztatásával a magyar kormány az exportáló cégeket is súlyos adóval terhelte. Ez olyan versenyhátrányt jelentett nekik, amit azóta sem tudtak feldolgozni. Ezt vélhetően a kormány is belátta, így valamit lépni fog - írták.
Itt az ágazatban leginkább zűrzavar érezhető, amelyet majd a pontos rendelet segíthet tisztázni. Úgy tűnik, hogy a kormányzat a kommunikációban előreszaladt, de az adóügyi szabályok még nem készültek el, vagyis nem tudni pontosan, hogy kire melyik évtől milyen engedmény vonatkozik. Azt természetesen a kormány is észlelte, hogy amennyiben az exportáló magyar cégeket sújtja különadóval, akkor ők nagyon könnyen elmennek. De az új bejelentésekben például gyógyszerforgalmazók hangzottak el, náluk pedig aligha van nagy K+F.
A nagy hazai gyógyszergyártók, vagyis a 150 milliárd forint feletti forgalmi sávba is eljutó Richter Gedeon, TEVA, Chinoin, Egis, illetve a kisebbek, mint például a Béres, még most is számolgatnak, mennyi hazai adót spórolhatnak meg, milyen a globális minimumadó rájuk nézve, de a bizonytalanság és a magas adóterhelés miatt most aligha Magyarországot preferálják, ha beruházási helyszínről döntenek - vélekedik a lap.