A dolog csak addig védhető, amíg az átsorolások száma nem meghatározó az összes fertőzött számához képest.
Valószínűleg nagyon kevés értelme van azoknak a koronavírus-fertőzöttekről szóló megyei szintű adatoknak, amelyeket az operatív törzs most két hónapja naponta közöl, a számok ugyanis súlyosan pontatlanok. Az adatbázis arra jó, hogy lássuk az ország mely részén terjed jobban a járvány, de a kisebb esetszámú helyeken (és a megyék nagy többsége ilyen) gyakran egyik napról a másikra tűnik el a fertőzöttek nagy része, ami megkérdőjelezi az egész komolyságát.
A megyék egy részében – a kormányzat indoklása szerint adminisztratív okokból – időről időre csökken az esetek száma, ami ugye elméletileg nem lehetséges. Ez önmagában még nem olyan fura, ilyen esetben első körben nem az adatok rögzítése a fontos, hanem a fertőzöttek kezelése, így eleinte benne van a pakliban a tévedés lehetősége.
Magyarországon mindez azért olyan szembetűnő, mert nagyon sok megyében kifejezetten kevés esetet regisztráltak, ráadásul ezekben gyakran hosszú ideig semmilyen változás nincs, vagy csak egy-két új fertőzöttet azonosítanak. Az elmúlt két hétben a 19 magyar megyéből ötben egészen biztosan nem volt egy új eset sem, és épp ugyanennyiben haladta meg a kettőt az újonnan regisztrált fertőzöttek száma. Így azért elég feltűnő akár egy-egy utólagos átsorolás is. Ha ugyanez Olaszországban, vagy akár Romániában történik, valószínűleg nem tűnik fel, mert az esetszám növekedése elfedi az adminisztratív változtatásokat.
A dolog azonban csak addig védhető, amíg az átsorolások száma nem meghatározó az összes fertőzött számához képest, és nem hetekkel az eredeti rögzítés után kerül rá sor. Magyarországon azonban most már mindkét utóbbi eset teljesen általános. Továbbiak a cikkben