Erről értesült a
Magyar Idők. Azért, hogy még több magyar és külföldi orvostanhallgató válassza az itteni egyetemeket, az orvosi képzőhelyek felsőoktatási finanszírozását is növelnék, és több tíz milliárd forintból javítanák az oktatás infrastrukturális feltételeit.
A Magyar Idők információi szerint többek között a debreceni Kenézy-kórház, és több budapesti kórház is egyetemi kórház lehet hamarosan. Ebbe a ma még nem létező kategóriába sorolnák azokat az egészségügyi intézményeket, amelyeket az orvosképzéssel foglalkozó egyetemekhez csatolnának. A változtatás célja a gyakorlati képzés feltételeinek javítása, az ugyanis ma az egyik leggyengébb láncszem. Hiába az orvosi az egyik, ha nem a legszínvonalasabb és nemzetközi szinten is leginkább versenyképes hazai képzési terület, a felsőoktatási világranglistákon a magyar oktatóhelyek nemhogy az első százba, de még az első ötszázba sem tudnak bekerülni.
A helyezéseket elsősorban a tanulási környezet elégtelensége húzza le, amit döntően a klinikai kapacitások minősége és mennyisége határoz meg, ezért van szükség a változtatásra. Ez azt jelentené, hogy az érintett kórházak az egyetem fenntartásában, de elkülönített szervezeti keretben működnének a jövőben, gyakorlati oktatási és egyben kutatási helyszínként. Közben a mostani oktatókórházak is megmaradnának mint külső gyakorlóhelyek.
Az orvosképzés megújításának fontosságáról Lázár János is beszélt az első szeptemberi Kormányinfón. A Miniszterelnökséget vezető miniszter közölte: a magyar felsőoktatás legerősebb, legversenyképesebb része az orvosképzés, ezért a kormány orvosprofesszorokból álló tanácsadó testületet állít fel, amelynek a magyar orvosképzés megerősítéséről szóló fejlesztési program kidolgozása lesz a feladata. A tervnek nemcsak tartalmi kérdésekkel kell foglalkoznia, de azzal is, hogy milyen anyagi és infrastrukturális körülmények között folyjon az oktatás.
Elsősorban a gyakorlati képzés feltételeit kell javítani, amihez ugyan több tíz milliárd forintos ráfordítás szükséges, a befektetés azonban gyorsan megtérülne, mivel évente a húszmilliárd forintot is meghaladja az az összeg, amit csak a hazánkban tanuló külföldi orvostanhallgatók képzési díjként kifizetnek. Ezen felül lakhatásra, szórakozásra, étkezésre évente még egyszer ekkora összeget elköltenek nálunk a fiatalok.