Egyetemisták tb-je: kinek jár, kinek nem egészségügyi ellátás?

A félévi vizsgaidőszakot követően minden évben nem kevés egyetemi hallgató dönt úgy, hogy szünetelteti, megszakítja, esetleg abbahagyja vagy esti, illetve levelező tagozaton folytatja tanulmányait. E döntés – minden egyéb következmény mellett – közvetlenül befolyásolja a (volt) hallgató társadalombiztosítási jogállását is, írja az Adózóna.

A társadalombiztosítás jelenleg hatályos alapjogszabálya értelmében a magyar állampolgársággal rendelkező egyetemi hallgató akkor jogosult egészségügyi szolgáltatásra, ha a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatja a tanulmányait [1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 16. paragrafus (1) bekezdésének i) pontja].

E szerint – kizárásos alapon – nem illeti meg az egészségügyi szolgáltatás azt, aki

– nem folytatja, tehát szünetelteti a tanulmányait (passzív státuszba kerül),

– nem nappali rendszerű képzésben, hanem esti vagy levelező tagozaton tanul tovább, illetve

– külföldi egyetemen, nem a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény hatálya alá tartozó intézményben folytatja a tanulmányait.

Ugyanakkor a hallgatói jogviszony által megalapozott jogosultság a jogviszony megszűnésével, módosításával vagy szüneteltetésével nem egy időben szűnik meg. A hallgató egészségügyi szolgáltatásra a hallgatói jogviszony, illetve a felnőttképzési jogviszony kezdetétől a diákigazolványra való jogosultság megszűnéséig jogosult, ideértve a tanulói jogviszony, a hallgató jogviszony szünetelésének időtartamát is [Tbj. 16/A paragrafusa].  

Az első félévben hallgatói státuszban lévők diákigazolványa március 31-éig érvényes [az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. kormányrendelet 36. paragrafusának (1) bekezdése szerint]. Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság az azt megalapozó jogviszony megszűnését követő 45 napig fennáll. Az első félévre beiratkozott diákok tehát március 31-ét követő 45 napig, azaz május 15-éig mindenképpen jogosultak egészségügyi szolgáltatásra. Ha az érintettek más jogviszony révén nem szereznek újabb jogosultságot (nem dolgoznak, nem vállalkoznak), május 16-ától egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetniük, aminek összege napi 257, havi 7710 forint.

A hallgatói jogviszonyban történő változás adott esetben nem csak az egészségügyi szolgáltatást érinti.

A diákszövetkezetek nappali tagozatos hallgató tagjai szövetkezetben végzett munkavégzését mentesíti a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség alól a Tbj. 5. paragrafus (1) bekezdésének b) pontja. Ez a mentesség a hallgatói jogviszony megszűnése esetén szintén a diákigazolvány érvényességig tart, illetve ha 25 év alatti hallgatóról van szó, akkor a mentesség a tanulmányok szünetelése alatt további 3 hónapig fennáll.