Egyetlen kézbe adnák a kórházi patikákat

Több mint 4100 gyógyszerész tiltakozik a kormány terve ellen, amely megengedné, hogy diplomás patikus helyett középiskolai végzettségű szakdolgozó legyen csak jelen bizonyos patikákban. A kabinet szerint ezzel a vidéki gyógyszerellátást védik, az ellenzők szerint viszont az intézkedés hatására a kisebb településekről eltűnhetnek a gyógyszerészek. Az igazán nagy üzleti átrendeződés azonban nem ettől várható. Hanem attól, hogy az eddig patikalánc-ellenes kormány gigaláncot akar létrehozni – hogy aztán a kórházi patikák tervezett privatizációjának nyertese letarolja a gyógyszerpiacot - írja a valaszonline.hu.

– Sajnos, nincs készleten. Vissza tudna jönni érte holnap délután?

– Sajnálom, csak két dobozzal tudok adni. Visszajön holnap?

Nem ritka gyógyszert kerestünk: egy közönséges vérnyomáscsökkentő receptjét szerettük volna kiváltani. Nem egy világvégi kis faluban, hanem a fővárosban, ott is központi helyeken próbálkoztunk: egy bevásárlóközpontban és egy forgalmas szupermarket melletti patikában. Nem sikerült azonnal hozzájutnunk a felírt szerekhez, ami mutatja, hogyan alakultak át az utóbbi években speciális átvételi pontokká még a nagyvárosi gyógyszertárak is. Azért speciálissá, mert itt még a „sajnos, nincs”-et is egy szakdolgozó vagy egy diplomás gyógyszerész mondja ki, ő rendeli vissza a vásárlót másnapra, amikor megérkezik a spéci csomag, amely szintén csak az ő kezéből vehető át. A legkisebb falu aprócska fiókpatikája (egy „normál”, legalább 80 négyzetméteres patika 20 négyzetméteres telephelye egy olyan településen, ahol nincs gyógyszertár) csak annyiban különbözik ettől, hogy ott garantáltan gyógyszerész szolgálja ki a beteget.

Eddig legalábbis így volt. A kormány ugyanis a gyógyszertári rendszer átalakítására készül. Most arról a jogszabálytervezetről robbant ki vita: kell-e a kis falvak 620 fiókpatikájába diplomás gyógyszerész. A gyógyszerészek közül 4147 szerint kell: ennyien írták alá a tiltakozást.

Ennyi gyógyszerész aláírása a 6300 hazai patikusból azt feltételezi, hogy nem csak a falusiak kérik a jogszabálytervezet módosítását. De mi köze ehhez a városi patikusoknak és főleg a nagyvárosi betegeknek? Nagyon is sok: a patikus nélküli patika ugyanis veszélyes precedenst teremtene. Sokkal olcsóbban üzemeltethető ugyanis.

A gyógyszerészek alkalmazása különösen azóta drágult meg, mióta a kórházakban dolgozókat az egészségügyi szolgálati törvény alá sorolták, és az idősebbek havi bruttó 1,6 millió forintot is kereshetnek. Érthető módon ez nagyban csökkentette a friss diplomások között a rosszabbul fizető kisforgalmú patikák vonzerejét. S ha vidéken elég lesz egy „távgyógyszerész”, aki néhány percen belül elérhető telefonon vagy elektronikusan, miért ne lenne elég a későbbiekben a kisvárosokban vagy a nagyobbakban is? A rendelet hatályba lépése után nem alaptalan a félelem, hogy ennek hatására a falusi „rendes” gyógyszertárak egy része is fiókpatikává alakul át, így elindulhatna a gyógyszertárak elgyógyszerésztelenedése. Az orvosi egyetemeken képzett szakemberek tudása, munkaereje pedig elértéktelenedne. Nem csak az aprófalvakért aggódnak tehát a patikusok. Hankó Zoltán, a kamara elnöke lapunknak azt mondja: struktúraátalakító kockázatot lát a javaslatban.

Miért tenne ilyet a kormány? A Belügyminisztérium Bidló Judit helyettes államtitkárnak küldött kérdésünkre ezt a választ adja: „Az egészségügyi ágazat kiemelt feladatának tekinti a vidéki települések számára fontos kispatikák tevékenységének fennmaradását, a tevékenységükhöz és a lakossági ellátáshoz kapcsolódó bürokrácia csökkentését, a gyógyszertárak terheinek enyhítését, jövedelmezőségük emelését. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint a kistelepüléseken nem növekedett számottevően az újonnan alapított közforgalmú gyógyszertárak száma, sőt inkább jellemző néhány fiókgyógyszertár bezárása, és néhány közforgalmú gyógyszertár fiókgyógyszertárként való továbbműködtetése, melynek legfőbb oka, hogy forgalmuk nem érte el a rentábilis működéshez szükséges szintet.”

Valóban, 2010-ben még 2541 gyógyszertár működött hazánkban, közte 678 fiókpatika; tavaly már csak 2360, 620 fiókkal. Adja magát a válasz, a kormány így akarja megmenteni a kis patikákat. Ám ha annak okát keressük, miért lett kevesebb ezekből az intézményekből, mindjárt hármat is találunk:

• az állam megnehezítette a patikák működését az árréstömeg lefaragásával;
• durván csökkent a vidék lakossága;
• ugyanaz látszik a patikáknál, mint a kereskedelem egyéb területein: az emberek a városokban vásárolnak, a kis falusi boltok tömegesen szűnnek meg.

...

Az igazi üzlet azonban nem a fiókpatikák hálózatba rendezése. A nagy biznisz az intézményi gyógyszertárak privatizációja és várhatóan egy kézbe adása. Így a mintegy 80 kórházi patika lehet a hálózatok hálózata. Mikola Bálint szerint ez a kis számú gyógyszertár elviszi majd a piac 30 százalékát, a maradék 70 százalékon több mint kétezer intézmény osztozik. 

A kórházi patikáknak a kormány előírta egy gyógyszer-alaplista tartását, vagyis elvileg ezekbe a patikákba nem kell majd visszahívni a beteget, mert elég tőkeerősek lesznek nagyobb árukészlet tartásához, emiatt tovább nőhet a forgalmuk. Mindez azt valószínűsíti, hogy egyetlen új koncessziótulajdonos lesz, és a kórházban fekvők gyógyszereit is kötelező lesz tőle rendelni. Tízszázalékos árrés nem jelentős egy 15 milliós forgalmú kis gyógyszertárnál, de 300 milliárdnál… Más kérdés, hogy egyelőre az egész rendszer csúszik: hiába ígérték szeptember elsejére az alaplistát, az lapzártánkig nem jelent meg. Hiányoznak a tenderkiírás feltételeit rögzítő jogszabályok is. 

Ez tehát a következő év nagy biznisze: az egyetlen kézbe adott kórházi patikák hálózata. A kicsi pedig a gyógyszerészek – és bérterhük – kivonása a fiókpatikából.

További részletek a cikkben.