A nagy forgalmú, plázákban működő hig-tech gyógyszertárak világa köszönőviszonyban sincsen a vidéki kisebb gyógyszertárak problémáival.
A kis gyógyszertárak túlélésért küzdenek, az ágazatban megjelent egy erős elvándorlás, a szakemberek a nagy forgalmú patikákban akarnak dolgozni. A gyógyszertárak jelentős forgalmát a betegek számára felírt gyógyszerek értékesítése adja, de ezen az árrés a 8 százalékot sem éri el. Hankó Zoltánnal, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnökével az ágazat kétarcúságáról és a lehetséges kitörési pontokról beszélgetett a vg.hu.
Az év végén arról szóltak a hírek, a gyógyszertárak felé is tartozást halmozott fel az állam. Ez mennyiben zavarta meg a gyógyszertárak likviditását?
Szinte mindenkinek okozott problémát, sőt voltak olyan gyógyszertárak is, ahol elfogyott a likvidpénz, mert a NEAK heteken át nem tudta kifizetni azt az összeget, amivel a társadalombiztosítás a betegeket támogatja. Ezt a gyógyszertár előlegezi meg a betegeknek. Ráadásul erre az időszakra esett a 13. havi fizetések esedékessége és az ünnepek előtti rohamra is megfelelő készlettel kellett volna készülni. Szerencsére a nagykereskedők rugalmasan álltak ehhez a helyzethez és – az eredeti ütemtervhez képest – több mint egy héttel sikerült előrehozni a forrásátcsoportosításról rendelkező kormányhatározatot is. Így végül komolyabb betegellátási probléma nélkül sikerült úrrá lenni az egyébként nem egyszerű helyzeten. Mivel azonban az év végi késedelmes utalás rendszeresen visszatérő probléma, kezdeményeztem a NEAK vezetőinél egy olyan együttműködést, hogy megelőzhessük a problémát, illetve időben értesüljünk a fennakadásokról.
Hogyan zárja az évet az ágazat, mi marad a gyógyszertárak kasszájában?
Még csak a 2023-as adatokat ismerjük, amelyek már akkor is az ágazaton belüli kétarcúságot és a jövedelmezőségi olló gyors nyílását jelezték. Komoly gond, hogy a gyógyszertári ágazat forgalmának kétharmada a közfinanszírozott (támogatott) készítményekből fakad, de a hatósági árrésszabályozás utolsó, és akkor is csupán részleges ráncfelvarrása 2013-ban volt.
Az árréskorrekció szükséges, de nem elégséges feltétel. Ha csak árréskorrekció lenne, a forrástöbblet jelentős hányada azokhoz a gyógyszertárakhoz kerülne, ahol a gazdálkodási feltételek most is biztosítottak. Az árrésszabályozás hibáinak kiküszöbölése mellett szükségesnek tartom más eszközök alkalmazását is, hogy ami plusz forrásként bekerülhet a rendszerbe, egyfelől hatékonyan segítse a kisforgalmú, döntően vidéki gyógyszertárak működését, másfelől szűnjenek meg végre azok a körülmények, amelyek a gyógyszertárakat nagykereskedői működtetésű vagy egyéb gyógyszertárláncokba kényszerítik.
További részletek a teljes interjúban