Egyre kevesebben dolgoznak a K+F ágazatban

Nem tud nőni a magyarországi kutatás-fejlesztés a GDP-hez képest, sőt tavaly egy kicsit csökkent is 2014-hez viszonyítva. Ez nem csoda: a kutatóhelyek és a területen foglalkoztatottak száma is visszaesett - írta a vg.hu.

Az Európai Unióban már ma is 2 százalék feletti az átlagos GDP-arányos K+F-ráfordítás, a fejlett nyugat-európai országokban pedig a 3 százalékot közelíti. Az EU egyébként úgy véli, hogy ez utóbbi szint környékére kellene felemelni a K+F-tevékenységet, hogy az unió versenyképes maradjon a nemzetközi piacokon, és ne maradjon le az innovációban. Magyarországnak azonban a szerény 1,8 százalékos szint elérése sem lesz könnyű.

A kutatók maguk azonban másképp látják a helyeztet. Nem csoda, hogy a K+F-tevékenységben Magyarország nem tud emelkedni a GDP-hez képest, hiszen a kutatóhelyek száma és a foglalkoztatás is megállíthatatlanul csökken. Tavaly a statisztikai hivatal szerint 2801 kutatóhely működött, 6,4 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. Inotai András, az MTA Világgazdasági Intézetének kutatóprofesszora a Világgazdaságnak hangsúlyozta: a kutatóhelyek száma egy évtizedes mélypontra, a 2006-os szintre csökkent. Ez lehet annak az eredménye, hogy koncentrálódtak a kutatások, vagy bizonyos kutatóműhelyek megszűntek, de az is benne van a pakliban, hogy külföldre költöztek.