A szülőképes korú nőkre jutó születések száma 1992 és 1998 között radikális mértékben csökkent.
Könnyen lehet, hogy sokan nem csupán egyre későbbre halasztják a gyermekvállalást, de teljesen le is mondanak arról. Spéder Zsolt, a Népességtudományi Kutatóintézet igazgatója szerint több jel is erre utal, bár a gyed extra intézkedései még módosíthatnak a képen – olvasható a Világgazdaság – online oldalán.
Amennyiben a szülő nők átlagos életkora 2014-ben sem emelkedik, és nem lesz lényeges gyermekszám-növekedés, a demográfusoknak be kell látniuk, hogy a halasztás függönye mögött olyan gyermekvállalási mintaváltás következett be, amelyet nem csupán a későbbi életkorra halasztás, de a gyermekszám szerinti átalakulás is jellemez – mutatott rá Spéder Zsolt. A demográfus erre a meglehetősen borús helyzetképet festő következtetésre jut abban a tanulmányában, amelyben arra keresi a választ: vajon csak azért születik az utóbbi évtizedben kevesebb gyerek, mert a nők egyre későbbi időpontban szülnek, vagy a jelenség mögött egyéb, a termékenységi szintet hosszabb távon negatívan befolyásoló tényező húzódik meg.
Spéder Zsolt szerint egyértelműen ez utóbbira utal, hogy ha a szülést csupán halasztanák a nők, akkor a tervezett gyerekeknek előbb-utóbb meg kellene születniük, ám a termékenységi arányszám hosszú évek óta stagnál, nem mutat érdemi növekedést. A szülőképes – 15-49 éves – korú női népességre jutó születések átlagos értékét jelző mutatószám 1992 és 1998 között radikális mértékben, 1,87-ről 1,32-re csökkent, ezt követően az 1,3-as szint körül mozgott, és erről máig nem mozdult el.
További részletek a weboldalon.