• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

Egyre több a meg nem született gyerek

Lapszemle Forrás: vg.hu

A szülőképes korú nőkre jutó születések száma 1992 és 1998 között radikális mértékben csökkent.

Könnyen lehet, hogy sokan nem csupán egyre későbbre halasztják a gyermekvállalást, de teljesen le is mondanak arról. Spéder Zsolt, a Népességtudományi Kutatóintézet igazgatója szerint több jel is erre utal, bár a gyed extra intézkedései még módosíthatnak a képen – olvasható a Világgazdaság – online oldalán.

Amennyiben a szülő nők átlagos életkora 2014-ben sem emelkedik, és nem lesz lényeges gyermekszám-növekedés, a demográfusoknak be kell látniuk, hogy a halasztás függönye mögött olyan gyermekvállalási mintaváltás következett be, amelyet nem csupán a későbbi életkorra halasztás, de a gyermekszám szerinti átalakulás is jellemez – mutatott rá Spéder Zsolt. A demográfus erre a meglehetősen borús helyzetképet festő következtetésre jut abban a tanulmányában, amelyben arra keresi a választ: vajon csak azért születik az utóbbi évtizedben kevesebb gyerek, mert a nők egyre későbbi időpontban szülnek, vagy a jelenség mögött egyéb, a termékenységi szintet hosszabb távon negatívan befolyásoló tényező húzódik meg.

Spéder Zsolt szerint egyértelműen ez utóbbira utal, hogy ha a szülést csupán halasztanák a nők, akkor a tervezett gyerekeknek előbb-utóbb meg kellene születniük, ám a termékenységi arányszám hosszú évek óta stagnál, nem mutat érdemi növekedést. A szülőképes – 15-49 éves – korú női népességre jutó születések átlagos értékét jelző mutatószám 1992 és 1998 között radikális mértékben, 1,87-ről 1,32-re csökkent, ezt követően az 1,3-as szint körül mozgott, és erről máig nem mozdult el.

További részletek a weboldalon.

Legolvasottabb cikkeink