A legtöbben a gazdaságtudományi, egészségügyi és orvosi képzéseken tanulók közül terveznek külföldi munkavállalást.
A nappali tagozatos hallgatók 7 százaléka biztos abban, hogy tanulmányai befejezése után külföldön fog munkát vállalni, további 25 százalékuk pedig valószínűnek tartja a költözést. Az Aktív Fiatalok Magyarországon kutatócsoport reprezentatív kutatásából (amely 1300 hallgató válaszait összesítette) kiderült, hogy az egyetemisták közül jóval kevesebben vannak azok, akik biztosan itthon maradnának – a hallgatók kevesebb mint 10 százaléka egyáltalán nem készül külföldre. Nem meglepő, hogy a legtöbben a gazdaságtudományi, egészségügyi és orvosi képzéseken tanulók közül terveznek külföldi munkavállalást: évek óta ugyanis ezek a legkeresettebb szakmák külföldön – írja a Dunántúli Napló – online.
Legkisebb arányban a pedagógiai, jogi, agrár-, természet- és társadalomtudományi szakok hallgatói próbálnának szerencsét egy másik országban. A kutatásban részt vevők 7 %-a százaléka válaszolta azt, hogy biztosan külföldön telepszik le, míg a hallgatók további 25 %-a ezt valószínűnek tartja. A válaszadók fele azonban itthon maradna: nyolc százalékuk biztos benne, negyvenkét százalékuk pedig valószínűnek tartja, hogy Magyarországon fog élni.
A jelenleg egyetemre, főiskolára járó fiatalok alig 15 %-a tanult hosszabb-rövidebb ideig külföldön: öt százalékuk egy szemesztert, hét százalékuk egy és hat hónap közötti, míg négy százalékuk legfeljebb egy hónapos időszakot töltött külföldi egyetemen vagy főiskolán. Összesen negyvennégy százalékuk tervezi azonban azt, hogy a közeljövőben egy időre külföldre megy tanulni. A képzés szintjével egyenes arányban nő a külföldi tanulmányokat folytatók aránya: alapképzésen a hallgatók mindössze 12 százaléka, mesterképzésen 26 százaléka, doktori képzésen 36 százaléka tanult már külföldön – sorolja a portál.