Egyre több eszköz műthető az emberi testbe

Rövid időn belül két különleges orvosi beavatkozás volt hazánkban. Előbb nyugdíjas rendőr agyába robottal ültettek elektródákat, majd május végén ötéves kisfiúba tettek úgynevezett rekeszizom-­pacemakert. Az egészségügyi célokat szolgáló beültetések mellett a különleges szolgáltatások is ­teret hódítanak – svédek ezrei például bankkártyájukat műttették a bőrük alá - vette sorra az egészségügyi céllal beültetett eszközök történetét a magyaridők.hu.

Az ember több tízezer éve próbál ilyen-olyan módon segíteni a hiányosságain. Őskori ásatások bizonyítják, hogy például a régi egyiptomi és dél-amerikai civilizációban a hiányzó fogak pótlásával kézzel faragott, fog alakú kövek, illetve csontok beépítésével próbálkoztak.

1890 környékén zsírszövetet ültettek át a fenék területéről. Ez sem bizonyult megfelelőnek, mert a beültetett szövet nagyon gyorsan felszívódott. A második világháború után kezdte meg hódító útját a szilikon. Ebben az időben csak a tiszta anyag beinjekciózását alkalmazták, melyet elsőként japán prostituáltak használtak – főként abból a célból, hogy megfeleljenek az amerikai katonák igényeinek.

Nem mindegy, hogy milyen anyagok kerülnek a testünkbe!

A csontpótló implantátumok nagy része például rozsdamentes acélötvözetből vagy titánötvözetből készül. Egyes protézisek bizonyos alkatrészeit műanyagból (polietilén) vagy kerámiából is gyárthatják. Arra azonban vigyázni kell, hogy a fémérzékeny páciens ne kapjon acélimplantátumot, mert az allergiás reakciókat válthat ki. Ilyen esetben a titánból készült eszköz a megoldás. Mennyi ideig lehet a testben egy implantátum? Ez változó: a térdprotézis jó esetben 15-20 évig „működik” rendesen, utána kilazul vagy eltörik.

 

Az első magyar pacemakert Szabó Zoltán és Naszlady Attila professzorok 1963-ban fejlesztették ki. Az első szívritmus-szabályozó még 170 grammos, élettartama pedig három-négy év volt. Mára a pacemaker húsz-harminc grammnyira „töpörödött”, és nyolc-tíz évre elegendő energiát tárol. Magyarországon a több mint negyvenezer pacemakeres közül több betöltötte századik életévét – erről tavaly írt az origo.hu –, és már évtizedek óta él szívritmus-szabályozóval.

Elektródákat nemcsak a szívbe, az agyba is ültetnek. Az egyik látványos eredményről a Magyar Neurológiai Társaság honlapja is beszámolt: egy balesetben lebénult fiatal amerikai férfi az agyába ültetett csip segítségével újra mozog. (A fiatal amerikai férfi végtagjai nyolc éve autóbaleset miatt bénultak le.) A csip felfogja az agy jeleit, amelyeket egy számítógép értelmez, majd a beteg karjára tett eszköz segítségével stimulálja az izmokat. Így az ohiói Ian Burkhart külön mozgatja az ujjait, akár videojátékkal is játszhat.

Elektronikus eszközök integrálása az emberi testbe, testre többféle célt szolgál, ilyen lehet érzékszerveink működésének fokozása – erre közismert példa a hallást javító eszköz.

Több mint 3500 svéd állampolgár azonban nem a bőrére, hanem a bőrébe ültetett különleges mikrocsipet. Különlegeset, hiszen az bankkártyaként, elektronikus ajtónyitóként, illetve akár vonatjegyként is használható. Rájuk igaz, hogy a bőrük alatt is pénz van. A beültetés gyakorlati haszna könnyen érthető: ha egyszer a testedben van a csip, soha többé nem felejted otthon a bankkártyádat, a bérletedet vagy a lakáskulcsodat.