A jelenséget a gyengébbik nem megváltozott szerepével, a rájuk rakódó egyre nagyobb terhekkel magyarázzák.
Miközben az elmúlt tizenkét évben közel 10%-kal csökkent a dohányzás okozta megbetegedésben elhunyt férfiak száma, addig a nők hasonló halálozási mutatója a másfélszeresére emelkedett. A negyven év feletti nők között egyre több a dohányzó, mindezt a szakemberek a gyengébbik nem megváltozott szerepével, a rájuk rakódó egyre nagyobb terhekkel magyarázzák. Míg a férfiak közül az utóbbi 13 évben egyre többen letették a cigarettát, a nőkről ugyanez nem mondható el. A szakemberek ezt egyebek között a nők szerepének változásával, a munkában vállalt nagyobb terhekkel, az őket érő egyre stresszesebb életmóddal magyarázzák – írja a Központi Statisztikai Hivatal jelentése nyomán a Magyar Nemzet – online.
2012-ben 21 746-an haltak meg dohányzás miatt, vagyis éves szinten körülbelül minden hatodik halálozás oka a dohányzás. Az általános halandóság csökkenése és a szenvedélybetegség miatt elhunytak abszolút számának enyhe emelkedése miatt a dohányzás következtében elhunytak aránya másfél százalékkal nőtt az összhalálozásban, vagyis a dohányzás lényegesen visszafogja a születéskor várható élettartam emelkedését.
Az ezredfordulón a nőkhöz képest még mintegy négyszer annyi férfi halt meg dohányzás miatt. 2003-tól a férfiak körében mért látványos visszaesés nyomán 2012-re ez a különbség nagyjából megfeleződött. A nemek közötti rés tehát jelentősen csökkent, ami újabb jele a férfi- és női szerep határainak elmosódásának. Míg a szenvedélybetegség szerepe a férfiak halandóságát tekintve mérséklődött, addig a nőknél jelentősen felértékelődött.
A KSH halálokokat vizsgáló elemzése szerint a férfinépesség felét, a nők harmadát érinti a nikotinfüggőség. Míg 2000 és 2009 között a jelenlegi és az egykor dohányzó férfiak abszolút száma éves szinten majd nyolc százalékkal zsugorodott és jóval két és fél millió alá csökkent, addig ez az érték nőknél több mint 5 %-kal gyarapodott, és túllépte a 1,8 millió főt – sorolja az adatokat a portál.
2000 és 2012 között a férfiaknál a dohányzásnak tulajdonítható többlethalandóság csökkenése is hozzájárult a halandóság általános visszaeséséhez, és ebben mindegyik generáció szerepet játszott, legnagyobb mértékben a legfiatalabbak és a 45–54 év közöttiek. A nők esetében azonban sajnos ellenkező a tendencia: az 54 évesnél idősebb nemzedékeknél másfélszeresére nőtt a mutató. A Központi Statisztikai Hivatal következtetése szerint a szenvedélybetegség számottevően lassította a nők általános mortalitásának javulását.