Amíg ég minden, csak az számít, hogyan tudjuk eloltani a tüzet. A költségeket elég utólag tisztázni.
Fájdalmasan nagy a baj – állítja Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke, aki szerint egyre többen csúsznak le a reménytelenségbe. Azt mondja a Népszabadságnak adott interjúban, a gyerekszegénységre úgy kell reagálni, mint egy járványra: mindenáron meg kell fékezni, mert a nyomor öröklődik.
A szegény emberben még él a remény a sorsa jobbra fordulását illetően, képes tenni is érte. A szegény családban még élnek a szeretet kötelékei, van kitűzött cél, a szegénységből még vissza lehet kapaszkodni. A nyomor megroppantja a közösséget, legyen az egy család vagy akár egy egész falu. Az éhező ember elől elvész minden cél, megszűnik a holnap. Ha egy faluban az ott élők többsége nincstelen, a település képtelen lesz önerőből kilábalni a nyomorból.
A gyermekszegénységre – mindegy, hogy tízezres vagy százezres nagyságrendű problémáról van-e szó – úgy kell reagálnunk, mint egy járványra: meg kell fékeznünk. Ha már az erdőtüzet hoztam példának: amíg ég minden, csak az számít, hogyan tudjuk eloltani –a költségeket elég utólag tisztázni. A teljes interjú a nol.hu-n
Becslések szerint Magyarországon mintegy 36–54 ezer gyerek rendszeresen éhezik - a nol.hu cikke egy kutatásról