Egyszer csak látta a gyalogátkelőhely csíkjait

Algákban termelődő fényérzékeny fehérjék segítségével sikerült részlegesen visszaadni egy korábban teljesen vak férfi látását. Ez elég komoly tudományos eredmény, az elérésében pedig egy magyar neurobiológus, Roska Botond is komoly szerepet vállalt. A Bázeli Molekuláris és Klinikai Szemészeti Intézet (IOB) magyar igazgatója az utóbbi években halmozta a rangos tudományos elismeréseket, most pedig húsz év munkáját koronázta meg azzal, hogy sikerre vitte az általa kidolgozott optogenetikai módszert, írja a Telex.

Az optogenetikai eljárás során a retinitis pigmentosában szenvedő beteg látását sikerült részben visszaállítani. Ez röviden összefoglalva azt jelenti, hogy a férfi, aki korábban csak azt tudta megmondani, melyik irányból jön a fény, most már képes detektálni az elé helyezett tárgyakat, például egy füzetet az asztalon.

Roska elmondása szerint ez nem betegségfüggő, a retinitis pigmentosa ugyanis nem egyetlen betegség, hanem több tucat gén kétszázötven mutációjának a gyűjtőneve. Ezen nagyon leegyszerűsítve azokat az örökletes betegségeket értjük, amelyek a fotoreceptorok génjeit érintik. Mindegy, hogy melyik gén melyik mutációjáról van szó, ha a beteg retinájának fényérzékeny rétege vesztette el a funkcióját, azon lehet segíteni az új módszerrel. De korlátok azért vannak: mivel nagyon nagy intenzitású fényt használnak, a terápia egyelőre csak akkor alkalmazható, ha az illető teljesen vak, a látóidegnek pedig épnek kell lennie, ennek hiányában ugyanis a szemben keletkezett ingerületek nem tudnak eljutni az agyhoz.