• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

Ehisszük-e egy orvosról, hogy orvos?

Lapszemle Forrás: medicalonline.hu

Komoly válságban van az alapellátás, amit a politika pénzzel próbál orvosolni.

A szakrendelőknek semmiféle ráhatásuk nincs arra, hogy az alapellátásban lássák el a beteget, így különösen fájdalmas intézkedés volt számukra a teljesítményvolumen-korlát (tvk) pontérték-korrekcióval egy időben bevezetett csökkentése, aminek deklarált célja az volt, hogy az alapellátásban tartsák a betegeket - mondta el a medicalinfonak dr. Kóti Tamás, a Medicina 2000 Járóbeteg Szakellátási Szövetség elnökségi tagja, a budapesti Szent Kristóf Szakrendelő vezetője a medicalonline.hu kérdésére.

Derült égből villámcsapásként érte a szakrendelőket a tvk 8,3 százalékos csökkentése?
A szakpolitika megfogalmazta azt az elvárást, hogy ne fogadjunk olyan betegeket, akiket az alapellátásban is lehet gyógyítani, ugyanakkor azt is, hogy a legdrágább kórházi ellátás helyett járóbeteg-szakrendelőkbe érkezzen több beteg. Ennek a két hatásnak nem eredője a tvk-csökkentés, ami előtt nem modellezték, mennyivel érkezne több beteg a fekvő- és mennyivel kevesebb az alapellátásból. Így nem értjük, hogyan jött ki ez a mínusz 8,3 százalék; hacsak nem fiskális okai vannak a bevezetésnek.

Teljesen értelmetlen és felesleges, amikor azért jön a rendelőbe a beteg, mert szakorvosi véleményt kér a háziorvos egyes gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök rendeléséhez. Külön gondot okoz az, hogy az otthonában fekvő, inkontinens beteg be sem tud jönni hozzánk, de mégis a szakorvosnak kell felírnia számára a pelenkát, holott a háziorvos sokkal inkább tartja a pácienssel a kapcsolatot, és jobban tudja, milyen állapotban van.

Intézetünknek egyébként is az az álláspontja, hogy látatlanban nem tudunk felírni se gyógyszert, se gyógyászati segédeszközt, ezért háziorvosi véleményt kérünk az indokoltságról; „bemondásra" mégsem adhatunk receptet. Felesleges szakorvosi ellátásokat lehetne kiküszöbölni azzal, ha ezeket a szereket, eszközöket a háziorvos is rendelhetné. A finanszírozó is jobban járna, mert nem kellene kifizetnie a szakorvosi vizsgálati díjat, és a betegek se járnának felesleges köröket.

Éppen a kontroll miatt vezették be annak idején ezt az intézkedést…
- Akkor tegyük fel a kérdést: elhisszük-e egy orvosról, hogy orvos, vagy sem? Mert ha nem, akkor ne nevezzük annak, ha igen, akkor felelősséggel írhasson vényt. Ezek az adminisztratív szűkítések feleslegesen terhelik az ellátórendszert, és nem hoznak érdemi eredményeket.

– Van olyan szabályozás, amely együttműködésre kényszeríti az alap- és a járóbeteg-ellátókat?
Inkább szakmai együttműködési kényszerek vannak. Mi a kerületünkben 80 felnőtt- és 24 házi gyermekorvossal működünk együtt, és kikristályosodtak azok a területek, ahol érdemi lehet a kooperáció. Az egyik ilyen az informatikai kapcsolódás lehetősége. Nálunk elektronikusan kapják meg a háziorvosok a rendelőben készülő laborleleteket vagy a szakorvosi vizsgálati lapot, amely – a most is működő központi rendszerrel ellentétben – nemcsak azt rögzíti, hogy a betege nálunk járt, hanem azt is, hogy mi történt vele. Ezzel egy lépéssel az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér előtt járunk, bár visszafelé már kicsit nehézkesebben működik a rendszer, pedig a szakorvosok is igényelnék, hogy követni tudják, milyen terápiát rendelt a háziorvos... A teljes interjú

Legolvasottabb cikkeink