Komoly válságban van az alapellátás, amit a politika pénzzel próbál orvosolni.
A szakrendelőknek semmiféle ráhatásuk nincs arra, hogy az alapellátásban lássák el a beteget, így különösen fájdalmas intézkedés volt számukra a teljesítményvolumen-korlát (tvk) pontérték-korrekcióval egy időben bevezetett csökkentése, aminek deklarált célja az volt, hogy az alapellátásban tartsák a betegeket - mondta el a medicalinfonak dr. Kóti Tamás, a Medicina 2000 Járóbeteg Szakellátási Szövetség elnökségi tagja, a budapesti Szent Kristóf Szakrendelő vezetője a medicalonline.hu kérdésére.
– Derült égből villámcsapásként érte a szakrendelőket a tvk 8,3 százalékos csökkentése?Teljesen értelmetlen és felesleges, amikor azért jön a rendelőbe a beteg, mert szakorvosi véleményt kér a háziorvos egyes gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök rendeléséhez. Külön gondot okoz az, hogy az otthonában fekvő, inkontinens beteg be sem tud jönni hozzánk, de mégis a szakorvosnak kell felírnia számára a pelenkát, holott a háziorvos sokkal inkább tartja a pácienssel a kapcsolatot, és jobban tudja, milyen állapotban van.
Intézetünknek egyébként is az az álláspontja, hogy látatlanban nem tudunk felírni se gyógyszert, se gyógyászati segédeszközt, ezért háziorvosi véleményt kérünk az indokoltságról; „bemondásra" mégsem adhatunk receptet. Felesleges szakorvosi ellátásokat lehetne kiküszöbölni azzal, ha ezeket a szereket, eszközöket a háziorvos is rendelhetné. A finanszírozó is jobban járna, mert nem kellene kifizetnie a szakorvosi vizsgálati díjat, és a betegek se járnának felesleges köröket.
– Éppen a kontroll miatt vezették be annak idején ezt az intézkedést…
- Akkor tegyük fel a kérdést: elhisszük-e egy orvosról, hogy orvos, vagy sem? Mert ha nem, akkor ne nevezzük annak, ha igen, akkor felelősséggel írhasson vényt. Ezek az adminisztratív szűkítések feleslegesen terhelik az ellátórendszert, és nem hoznak érdemi eredményeket.
– Van olyan szabályozás, amely együttműködésre kényszeríti az alap- és a járóbeteg-ellátókat?
Inkább szakmai együttműködési kényszerek vannak. Mi a kerületünkben 80 felnőtt- és 24 házi gyermekorvossal működünk együtt, és kikristályosodtak azok a területek, ahol érdemi lehet a kooperáció. Az egyik ilyen az informatikai kapcsolódás lehetősége. Nálunk elektronikusan kapják meg a háziorvosok a rendelőben készülő laborleleteket vagy a szakorvosi vizsgálati lapot, amely – a most is működő központi rendszerrel ellentétben – nemcsak azt rögzíti, hogy a betege nálunk járt, hanem azt is, hogy mi történt vele. Ezzel egy lépéssel az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér előtt járunk, bár visszafelé már kicsit nehézkesebben működik a rendszer, pedig a szakorvosok is igényelnék, hogy követni tudják, milyen terápiát rendelt a háziorvos... A teljes interjú