Einstand! – az állam viszi az orvosi ügyeleteket is

Újabb mérföldkőhöz ért az egészségügy államosítása és egyben az önkormányzatiság kiüresítése: a jövőben vidéken az önkormányzatok helyett az Országos Mentőszolgálat szervezi a háziorvosi ügyeletet. Az állam egy tollvonással vállalkozások tucatjait dönti be. A Válasz Online térképen mutatja be a most megszűnő rendszert, a több tízmilliárdos, hazai vállalkozókból álló ügyeleti piacot. Miért a mentőszolgálat szervezi a háziorvosi ügyeletet? Miért nem a mentést fejlesztik tovább? Meg tudja-e fúrni a Magyar Orvosi Kamara a tervet, amit nem azért támad, mert alapvető gondja lenne vele, hanem mert nyomásgyakorlási eszközt lát benne a reform többi elemének akadályozására? Exkluzív háttér.

Kínos jelentést fogalmazott meg 2019-ben az Állami Számvevőszék A „vészhelyzeti” betegellátás rendszerének ellenőrzése címen. Az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) tevékenységének egyik legfontosabb mérőszámáról, az azonnali riasztást igénylő feladatokhoz való 15 percen belüli kiérkezési időről kiderült: 2010-ben 78 százalékos volt, 2017-re a mutató 59 százalékra csúszott vissza. A mérőszám azt jelzi, az esetek hány százalékában kell 15 percig szorítani például egy baleset súlyos sérültjénél a nyomókötést, amíg a segítség megérkezik. Vagy meddig kell lélegeztetni az utcán egy eszméletlen embert, amíg végre meghalljuk a megváltó szirénaszót. Ez persze hat évvel ezelőtt volt, ezért a Válasz Online friss számokat kért a mentőszolgálattól, de egyelőre csak a türelmet kérő levelük érkezett meg hozzánk. 

Miért fontos a 15 perces mutató? Hiszen most nem a mentők, hanem a háziorvosi ügyelet reformjáról van szó. A háziorvosi ügyeletnél általában kisebb jelentőségű problémákkal jelennek meg a betegek, például valaki lázas, de attól tart, hogy tüdőgyulladása van, ezért nem várja meg a másnapi háziorvosi rendelést. Vagy elvágja a kezét, és otthon nem tudja csillapítani a vérzést, viszont nem is olyan komoly a seb, hogy mentőt kellene hívni miatta. Fontos ez is persze, de nem mérhető ahhoz, amikor a kiérkezési idő egy infarktusnál vagy egy agyvérzésnél élet-halál kérdés.

Csakhogy a háziorvosi ügyelet reformját a mentőkkel vezényeltetnék le: ezért jogos a kérdés, hogy nem roppantja-e meg az állam ezt a fontos szereplőt ezzel a hatalmas új feladattal? A már idézett romlás például úgy következett be, hogy a kormány jelentős erőforrásokat fordított a működés javítására. 2010 elején az OMSZ 228 mentőállomással rendelkezett, 2021-re 255-re emelték ezek számát. Emellett a kormányváltáskor 772 szervezett mentőkocsi állt szolgálatban, vagyis ennyi mentőegység tud (váltott személyzettel) segítséget nyújtani. 2021-re 788-ra nőtt a mentőegységek száma a költségvetési törvény szerint. A mentőautókat pedig modernebbekre cserélték. A mutató mégis romlott. 

Az éjszakai háziorvosi ügyeleteket tehát a jövőben sok helyen mentőtisztekre bíznák az orvoshiány miatt. Csakhogy orvosból sokkal több van, mint mentőtisztből. Nem lenne jobb helyük, nagyobb társadalmi hasznuk a mentőautókon? A 788 mentőegység közül jelenleg 588 mentőgépkocsin csak mentőápoló és gépkocsivezető teljesít szolgálatot. Vagyis a mentőegységek háromnegyedében nincs sem mentőtiszt, sem orvos. Az OMSZ-nek 2022-ben 862 mentőtisztje volt, rájuk alapozza majd az éjszakai alapellátási ügyeletet. Meg persze a mentést is. 

Most, az egészségügyi reform részeként fokozatosan átalakítják a háziorvosi ügyeletet. Jelenleg ennek felelősei az önkormányzatok, de a betegek telefonhívása sok helyen eddig is a mentőszolgálatnál csörgött, és ott kaptak tanácsot arra, hogy a panaszaikkal nyugodtan várhatnak másnapig, menjenek be a háziorvosi ügyeletre vagy küldik a mentőt, mert nagy a baj. Látszólag tehát nem olyan nagy a változás, de a jövőben a mentőszolgálat nem csak tanácsot ad és osztályozza a betegeket a sürgősség szempontjából. Az OMSZ szervezi magát az ellátást is. Az új rendszer csak vidéken lép életbe és az a lényege, hogy 16 órától 22 óráig a háziorvosokat próbálják bevonni a központi ügyeletbe, ha ez nem sikerül, akkor a mentőszolgálat feltölti a létszámot. Este tíztől másnap reggelig pedig a mentőszolgálat látja el az ügyeletet – jelentette ki Csató Gábor, az OMSZ főigazgatója a múlt vasárnapi rendkívüli sajtótájékoztatóján. A rendszert Hajdú-Bihar megyében próbálták ki, vegyes visszhanggal. A mentőszolgálat sikerről beszél, a nehézséget Takács Péter államtitkár abban látja, hogy a magánvállalkozó, aki eddig szervezte az ottani ügyeletet, hergeli az új rendszer ellen orvosokat.

Meg a Magyar Orvosi Kamara. A kötelező köztestület ugyanis azt javasolja a háziorvosoknak, hogy ne írják alá az ügyeleti szerződéseket. Alapvető bajuk van ugyanis a kormányzat reformterveivel. Az államtitkár megjegyzése pedig ráirányítja a figyelmet arra, hogy itt nem pusztán az önkormányzatoktól vesznek el feladatot, de az egyik legnagyobb közfinanszírozott magánegészségügyi hálózat államosítását határozta el a kormányzat. 

További részletek a cikkben.