A koronavírus-járvány elhozta a lehetőségét az európai egészségügyi rendszer összehangolásának.
A jelenleginél szorosabb együttműködés lehet, de a Bruxinfo elemzője az InfoRádióban kizárja az európai egyesült államok létrejöttét. Fóris György szerint ugyanakkor a koronavírus-járvány elhozta a lehetőségét az egészségügyi rendszer összehangolásának.
...
Bár a szoros együttműködésnek sok híve van, hozzájuk képest növekszik azoknak a száma, kormányzati szinteken is, akik kifejezetten vissza akarnak fogni a már eddig kialakult közösségi eszközrendszerekből, arra hivatkozva, hogy a tanulság az: sok mindent kizárólag nemzeti szinten kell/lehet intézni – tette hozzá a Bruxinfo elemzője.
Ilyen lehet például a közös egészségügy, amely kapcsán Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szorgalmazta is, hogy szerepeljen a soron következő keretköltségvetésben, azonban ez nem történt meg. Ezzel kapcsolatban Fóris György megjegyezte, szerinte a szándék nem bukott el, hogy a korábban tapasztalt pandémiás helyzethez hasonlóra készülni kell, és, szemben a pár hónappal ezelőtti reakciókkal, sokkal céltudatosabban, egyeztetettebben, ha úgy tetszik, közösségi megközelítésben kell tudni majd fellépni.
„Ami elbukott, hogy adott volt egy pénzalku, amely során egyezségre kellett jutnia a feleknek, hogy mit kívánnak közösen finanszírozni, és mit nem. A tekintélyes listán pedig az egészségügy valóban háttérébe szorult, tekintve, hogy az alkuban résztvevő országok prioritásában számtalan más, körmüket égető kiadási szükséglet szerepel. Vagyis ha a közegészségügy, akárcsak fél évvel ezelőtt, még nem közösségi politika, közösségi forrást sem igényel” – magyarázta a szakértő, megjegyezve, egy második járványhullám kapcsán már a tudatosabb közösségi reagálás szüksége viszont mégis felvetheti közös eszközök bevetését, ami maga után vonhatja a pótlólagos forrásigényt.
További részletek a cikkben.