A szűrési program kulcsát a háziorvosok jelentenék, de jelenleg már 350 tartósan betöltetlen háziorvosi praxis van.
Ötszáz embert menthet meg évente a hamarosan induló országos vastagbélszűrési program, ha nem vérzik el a szervezetlenségen. Ma az endoszkópos kapacitást felesleges vizsgálatok szűkítik, például pszichés problémákkal küzdő betegek tömegeit vizsgálják meg először alulról – a tünetek felől. Dr. Szűcs Zoltán békéscsabai szakorvossal a szűrés tétjéről és akadályairól kérdezte a vasarnapihirek.hu.
– Sebész-gasztroenterológusként heti négy napot műt a békéscsabai kórházban, a maradék egy napban végzi az endoszkópos vizsgálatokat, az ügyeletek és a magánrendelése elviszik a „szabadidejét" – gondolom, a kollégái is hasonló beosztásban élnek. Mikor fogja megvizsgálni azt az évi sok száz további embert, aki a jövőre induló országos vastagbélszűrési program eredményeképpen juthat el önhöz?
– A jelenlegi rendszerben biztosan nem sok időt tudnék felszabadítani arra, hogy további munkát vállaljak az utánvizsgálat céljára tervezett endoszkópos centrumban. Arra pedig még kevésbé, hogy „elcsaljam" az érintetteket a rossz hírű vastagbéltükrözésre – ahogy tettem ezt 10 éve a többek között általam szervezett megyei próbaprogram keretében. Az akkor átszűrt 8000 ember 7-8 százalékának lett pozitív az első körös széklettesztje. A nálunk folytatott próbaszűrés specialitása volt, hogy minden pozitív pácienst behívtunk, és személyesen győztem meg az endoszkópia fontosságáról – így végül az összes kiszűrt beteg 95 százalékánál megtörtént az utánvizsgálat. Közülük minden harmadik esetben találtunk kisebb- nagyobb bélbetegséget, esetleg vastagbéldaganatot vagy annak egyik megelőző állapotát – bélpolipot, melynek eltávolításával elejét vehettük a rák kialakulásának. Ez a centralizált szervezési modell igen hatékonynak bizonyult – ám a tervezett tömegprogramot bizonyosan nem lehet így működtetni.
– De a most körvonalazódó népegészségügyi program nem csak ebből az egy sebből vérzik.
– Abban az országban, ahol Kun Béla nemzeti konzultációs ívet kaphat, vajon mennyire frissek az adatbázisok? Ki mindenki fog hibás behívót kapni, vagy hány szűrést végzünk majd feleslegesen, mert például a beteg a közelmúltban már átesett vastagbéltükrözésen? A rászorulók mekkora hányada marad ki a programból, mert lassan nemhogy háziorvosa, de lakhelye sincsen, ahol értesíteni lehetne? Ne feledjük, hogy a szűrési program kulcsát a háziorvosok jelentenék, és jelenleg már 350 tartósan betöltetlen háziorvosi praxis van hazánkban. Ezen körzetek automatikusan kimaradnak a szűrésből, ráadásul éppen azokról az elmaradottabb régiókról van szó, ahol országunk leginkább veszélyeztetett (rosszul étkező, mozgáshiányos, túlsúlyos, tájékozatlan) népessége lakik. Ezekről a végekről ma is rendre elkésett, utolsó stádiumú rákbetegek kerülnek tűzoltásjellegű sürgősségi ellátásra.
További részletek a weboldalon.