Elég lenne egy oltás a fertőzésen átesetteknek?

A szeropozitivitási vizsgálatok szerint már 2020-ban is a hivatalos adatok 21-szeresét mutatta a valódi átfertőzöttség. Hogy lehet ezt mérni? Ennek nyomán lenne értelme egy országos szűrésnek? Elég lenne egyetlen emlékeztető oltás azoknak, akik átestek a Covid-fertőzésen? Merkely Bélát, a Semmelweis Egyetem rektorát kérdezte az Index.

"A megfertőződés meglátásom szerint a vírussal való találkozás első fázisa, amely gyakorlatilag kiváltja az első oltást, az emlékeztető oltás (a kétadagos vakcinák esetében ez a második oltás) pedig a gyorsító, más néven »booster«, ami feleleveníti a szervezet számára a vírus tulajdonságait, és megerősíti a védettséget” – mondta Merkely Béla, aki szerint valóban logikus volna tehát, hogy a fertőzésen átesettek csak emlékeztető oltást kapjanak.

Ám erről tudományos kutatás nyomán még nem tudtak bizonyságot szerezni, csak empirikus úton, vagyis a napi tapasztalat révén. Épp ezért terveznek egy H-UNCOVER 2-t, amelynek révén reprezentatív adatsort láthatnának az átfertőzöttségi mutatókról, vagyis újabb néhány ezer mintás, reprezentatív mérésre lehet számítani, egy esetleges országos szintű szűréssel kapcsolatosan azonban a rektor nem tudott tájékoztatást adni.

Természetesen nem mindegy, hogy kik vesznek részt egy ilyen vizsgálatban. Ha az egészségügyi dolgozókat nézik, akik naponta találkozhatnak potenciális fertőzöttekkel, magasabb lesz a fertőzésen már átesettek száma, mintha egy eldugott, világtól elzártabb falu lakóit tesztelik. Ugyanígy a fiatalok és a középkorúak esetében is sokkal magasabb lehet az átfertőzöttség, hiszen mobilisabbak, bevásárolnak, dolgozni járnak, míg az idősek jobban bezárkóztak.

A rektor által említett H-UNCOVER-2 nemcsak azt fogja megmutatni, hogy milyen arányban fertőződtek meg a tesztalanyok a SARS-CoV-2-es vírussal, de azt is, hogy milyen hatással lehet egy-egy új Covid-variáns megjelenése egy esetleges harmadik hullám kialakulására. Merkely Béla hangsúlyozta: ahol magasabb az átfertőzöttség, sokkal kisebb az esélye, hogy a vírus mutáns változatai elterjedhetnek. 

Európa például magas átfertőzöttségű terület. Ezzel szemben Ázsia egyes országaiban már korán rendkívül szigorú korlátozásokat jelentettek be, s ennek révén relatíve alacsonyabb szinten maradt az átfertőzöttség, így egy mutáns futótűzként tud terjedni ezeken a területeken, ha megjelenik.

Merkely Béla felhívta a figyelmet, hogy a magyar oltási rend nagyon helyesen azt célozza, hogy elsőként az idősek átoltása történjen meg, annak érdekében, hogy megvédjük őket a szövődmények kialakulásától vagy a betegség halálos kimenetelétől. Ám a járványt nem az ő immunizálásukkal lehet a leggyorsabban megállítani, hanem azok beoltásával – fiatalok, középkorúak –, akik mobilisabbak, illetve aktívan terjesztik a vírust.

„A biztos védelmet jelen esetben a vakcina adja, senki se várjon arra, hogy a szomszédainak vagy munkatársainak nagyobb része majd beoltja magát, és akkor neki már nem kell, hisz ettől ő még kitett a betegségnek, ezért előbb vagy utóbb meg fog fertőződni, s azon túl, hogy önmagát veszélyezteti, veszélyt jelent másokra is” – fogalmazott a rektor. Extrém ritkának tartja, hogy valaki újra fertőződjön, nem is találkozott még ilyen esettel.