Péntektől érvényes a központi hivatalok tisztviselőinek „rabszolgatörvénye”: durva megszorítások jönnek.
A hét minden munkanapján 6 óra 45 perckor kezdődik a munkaidő a Nyugdíjfolyósítási Főigazgatóság köztisztviselői számára – ezt hozta nekik az új kormányzati igazgatásról szóló, mától hatályos jogszabály, vagy ahogy ismertebb, a „köztisztviselői rabszolgatörvény”. A korai kezdés ellenére hajnaltól legalább napi kilenc órát kell bent lenniük a munkahelyükön az eddigi nyolc óra helyett, és a munkaidőbe már nem számít bele az ebédszünet fél órája. A további megszorítások közé tartozik, hogy a megyei és fővárosi kormányhivatali dolgozóknak már nem jár cafeteria, az alapszabadság 25 napról 20 napra csökken, és már nem a munkában töltött idő, hanem a pozíció határozza meg a további szabadnapok számát. Súlyos változás az is: ezután ellentételezés nélkül terjeszthető ki a napi munkaidő 12 órára, vagyis nem fizetik ki a túlórákat. Nemcsak a nyugdíjfolyósítónál dolgozóknak, hanem a Magyar Államkincstár valamennyi kormánytisztviselőjének, ügykezelőjének, a minisztériumok és háttérintézményeik, valamint a kormányhivatalok, járási hivatalok dolgozóinak is megváltozik a jogviszonya március 1-től. Mától kormányzati szolgálati jogviszonynak nevezik azt - foglalta össze a helyzetet a népszava.hu.
A kormányzati igazgatásról szóló jogszabály úgy lép hatályba, hogy a mögött a beígért 38 végrehajtási rendeletből mindössze egy, a tavalyi szabadságok megváltásáról szóló készült el.
A hivatali vezetők is csak most kapnak tájékoztatást arról, mit is mondjanak a teljesen tanácstalan beosztottaiknak. A Magyar Államkincstárban (MÁK) például a humánpolitikai vezető hétfőn körlevélben írta meg az elnökhelyetteseknek, központi igazgatóknak és megyei igazgatóknak, hogy mit is feleljenek a kérdésekre. Például azt, hogy a tavaly ki nem vett szabadságok számát a március 5-én esedékes bérükkel megkapják a dolgozók, de a januárra és februárra is járó megemelt munkabér különbözetét majd csak azoknak fizetik ki áprilisban, akik elfogadják az kinevezésüket és maradnak az eddigi munkahelyükön.
Az egyhetes szabadságcsökkentéssel, a megnövelt munkaidővel, a teljesen bizonytalan státussal, vezetői kinevezéssel, központi létszámgazdálkodással járó törvény úgy lép hatályba, hogy a tisztviselők tömege várja a március 5-diki bérpapírját és ha azon nem szerepel a beígért 30 százalékos béremelésnek megfelelő összeg, nem írja alá az új kinevezést - írta a lap.