• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Életcélgyógyszer - megelőzés és gyógyítás

Lapszemle Forrás: medicalonline.hu

A közegészségügynek olyan absztrakt fogalmakkal is foglalkoznia kellene, mint amilyen az életcél.

Ha valaki rendelkezik életcéllal, hajlamosabb részt venni a prevencióban, számos betegség kisebb eséllyel sújtja, és tovább él. A kutatások szerint az életcélzatosság tanulható. Tudományos kutatások bizonyítják, hogy az orvos nagyobb valószínűséggel ér el sikert betege egészségtelen életmódjának megváltoztatásában, ha az illető beteg úgy érzi, van az életének célja, tudja, mit akar elérni az életben – írja a medicalonline.hu portálja.

Az életcél és a betegségmegelőző egészségügyi szolgáltatások igénybevétele közötti összefüggést vizsgáló tanulmányukban Eric Kim és munkatársai (University of Michigan) kimutatták: minél inkább úgy érzi valaki, hogy célja van az életének, annál inkább hajlamos részt venni szűrővizsgálatokon, mammográfiás és kolonoszkópos ellenőrzésen, illetve annál nagyobb valószínűséggel vesz igénybe megelőző módszereket, például influenza elleni oltást.

Az életcél és a betegségmegelőző egészségügyi szolgáltatások igénybevétele közötti összefüggést vizsgáló kutatásban részt vett Victor Strecher közegészségügy professzor is, akinek munkásságát a legutóbbi New Scientist mutatja be. Mint a cikkben Teal Burrell írja, az elmúlt évtizedben megnövekedett az életcél megléte és a különböző betegségek előfordulása közötti összefüggésekkel kapcsolatos vizsgálatok száma, így többek között bebizonyosodott, hogy az életcéllal rendelkezők nemcsak kevésbé depressziósak, de tovább élnek, jobban alszanak, elégedettebbek a szexuális életükkel, kisebb a stroke-kockázatuk, jobban menedzselik vércukorszintjüket, amennyiben diabéteszesek, és könnyebben felgyógyulnak az addikcióból is. Ha egy gyógyszergyár képes lenne ilyen hatékonyságú kezelési módot kifejleszteni, milliárdokat tudna keresni, fejti ki a cikkben Victor Strecher, de az orvosok még nem használják kellő mértékben ezt a megközelítési módot. Az orvoslásban kulturális változásra van szükség, hogy ne csak a tudományosan megalapozott diagnosztikus teszteket és tablettákat írjuk elő a betegeknek, de azzal is tisztában legyünk, hogy mi kell ahhoz, hogy a betegek hajlandók legyenek használni is azokat.