Életekben mérhető a magyar egészségügy pénzhiánya

Magyarország képtelen javítani relatív helyzetén a társadalom egészségi állapotát illetően. A magyar népesség egészségi állapota pedig lényegesen rosszabb, mint ami a gazdaság fejlettsége alapján elvárható lenne - állapította meg legutóbbi tanulmányában Orosz Éva és Kollányi Zsófia, az ELTE kutatói. Anyagukban azt is bemutatták, hogy Magyarországon kiugróan magasabb a halálozás azokban a halálokokban, amelyekre jelentős hatást gyakorol az egészségügyi rendszer működése - írta a portfolió.hu.

A 40 éves korban várható élettartam 4,3 évvel növekedett, ami önmagában véve jó eredménynek tekinthető - ezzel az értékkel a vizsgált országok első harmadába tartozunk. Ugyanakkor Magyarország esetében mind a két időszakban lényegesen rosszabb volt a népesség egészségi állapota (40 éves korban várható élettartama), mint ami a gazdaság fejlettsége alapján elvárható lett volna.

Igaz, hogy az elmúlt években növekedett a magyar népesség várható élettartama, de ez a növekedés szerényebb mértékű volt, mint a többi posztszocialista országé, és a gazdasági fejlettségünkhöz viszonyított helyzetünk nem javult.

A 2013-as adatok azt mutatják, hogy az összes többi posztszocialista ország vagy hasonló egészségi állapotot ért el, de lényegesen alacsonyabb gazdasági fejlettségi szint mellett, vagy a hozzánk hasonló gazdasági fejlettségi szint mellett lényegesen magasabb várható élettartamot tudott elérni.

Magyarországon a 40 éves korban várható élettartamnak az "elvárhatótól" való elmaradása 1995-ben és 2013-ban is körülbelül 2,4 évre becsülhető. A számos magyarázó tényező közül az egyik a társadalmi csoportok közötti egészség-egyenlőtlenségeknek és az ezeket magyarázó társadalmi tényezőkben megmutatkozó egyenlőtlenségeknek a kritikus mértéke. A teljes cikk