Életfunkciókat mutatnak az őssejtekből növesztett miniszívek

A szívbetegség a világ számos országában vezető halálok, Aitor Aguirre, a tanulmány vezető szerzője és az MSU Kvantitatív Egészségtudományi és Mérnöki Intézetének orvosbiológiai mérnöki adjunktusa szerint az új miniszívek segítségével azonban minden eddiginél pontosabban modellezhetik a kardiovaszkuláris betegségek létrejöttének potenciális okait - írta a rakéta.hu.

Mivel az organoidok a természetes szív embrionális fejlődési folyamatát követik, a kutatók valós időben vizsgálhatták a mesterséges emberi szív növekedését. Ez a technológia viszonylag egyszerűen lehetővé teszi számos hHO létrehozását ellentétben a jelenleg alkalmazott szövettechnikai megközelítésekkel, amelyek drágák, munkaigényesek és nehezen mérhetők. A szakemberek korábban már képesek voltak megalkotni vesék, májak, tüdők és erek, sőt még az agy parányi változatait is, ám szívet most először sikerült létrehozniuk ilyen speciális szövetekből.

A szív fejlődésének kutatásánál a legnagyobb problémát az etikai elvek megsértése jelenti, mivel a kutatók csak az úgynevezett emlős-modellek alkalmazására, az adományozott magzati maradványokra, valamint az in vitro sejtkutatásokra támaszkodhattak. Ezektől viszont nem várhattak olyan pontos képet, mint amit a működő, parányi emberi szív nyújthat. "Laboratóriumunkban jelenleg a szív organoidjait használjuk a CHD, azaz a veleszületett szívbetegségek modellezésére - az USA-ban ez az egyik leggyakoribb születési rendellenesség, amely az újszülötteknek csaknem egy százalékát érinti" - mondja Aguirre.