A megelőző vizsgálatok lényege a korai észlelés, hogy az adott betegséget akkor csípjük el, amikor még nem okoz tünetet.
Az ősszel induló vastag- és végbélszűrési program egyik célja, hogy az érintett ötven–hetven év közöttiek két év alatt mind átessenek a szűrésen, és ha szükséges, a további vizsgálatokon is – mondta a magyarhirlap.hu-nak Füredi Gyula aktív háziorvos, akit a program gyakorlati részleteiről is kérdeztek. Az egyik legfontosabb, amit kiemelt, hogy a vastag- és végbélszűrésen nem kötelező részt venni, önkéntes alapú, hiszen „eddig is és a jövőben is bárki kérheti a háziorvosától a tb-támogatott vizsgálatot”. Ugyanakkor a mostani, kampányszerű szűrés célja, hogy a rizikócsoportban olyan embereknél is felfedezzék az egyébként rendkívül lassan kialakuló betegséget, akiknél egyelőre még tüneteket sem okoz – mondta Füredi Gyula.
A szűrőprogram első szakaszában egyébként ezerhatszáz-ezerhétszáz háziorvos vesz részt önkéntesen, de 2019. július 1-jétől már beépül a teendőik közé, tehát kötelezően végzendő feladat lesz. A tiszti főorvos szerint a rendszert úgy kell kialakítani, hogy ne legyenek várólisták, ehhez pedig egyebek mellett megfelelő számú és felszereltségű kolonoszkópiás laboratóriumra van szükség. Jelenleg ötven ilyen laboratórium vesz részt a programban, amelyek a legmodernebb műszerekkel vannak felszerelve.
A szűrésekről általában Füredi Gyula azt mondta, a részvételi hajlandóság többnyire terület- és szocializáltságfüggő. A háziorvos, aki Vácon vezeti praxisát, kezdettől fogva „szűrésbeállítottságú”, ami elmondása szerint annyit tesz, hogy a körzetéhez tartozó páciensek többé-kevésbé folyamatosan járnak megelőző vizsgálatokra, még akkor is, ha egyébként betegségnek semmi látható jele nincsen.
Hangsúlyozta, az alapszűréseken – vagyis a testsúly- és vérnyomásmérésen, illetve az alap laborvizsgálatokon – túl rendkívül fontos és ajánlott férfiaknál a rendszeres prosztatavizsgálat, a nőknél pedig a mammográfia és a méhnyakrákszűrés.